Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 7-12. szám (1999)
1999 / 10. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Csiffáry Gergely: …Méltóságodnak alázatos szolgája…”
Deák Ferenc személyes közbenjárása sikert hozott, s néhány hónap alatt 103 000 forint gyűlt össze az árvák neveltetésére. Deák baráti kötelezettségének eleget tett. Keresztfiából neves jogász lett, aki pályáját 1868-ban bíróként kezdte, igazságügyi államtitkár, a Kúria másodelnöke lett, 1899-1901 közt még országgyűlési képviselő is volt. Vörösmarty leányát utóbb feleségül vette Szél Kálmán magyar miniszterelnök. 1866-ban pedig Székesfehérvárott szobrot állítottak Vörösmarty Mihálynak. A korabeli sajtótudósítás szerint 1866. május 6-án nagy pompával leplezték le Vörösmarty szobrát. „Az ünnepély rendje: Reggel a képviselőház és az akadémia küldöttségeinek ünnepélyes fogadása után a zirciek egyházában 10 órakor szent mise tartatott, mely után a vendégek hosszú menetben az ünnepély színhelyére vonultak. Itt a Hymnus elzengése után gr. Zichy Jenő üdvözölte a gyülekezetei. Ezután a bizottmány jegyzője, Fekete János felolvasta a szobor történetét, s a bizottmány nevében köszönetét mondott a megyének, a városnak, az ünnepélyen résztvevőknek. Utána Tóth Lőrinc az akadémia, Toldy Ferenc a Kisfaludy Társaság nevében mondott beszédet. Végül felolvasták az ez alkalomra készített, jutalmat nyert költeményeket. Az első jutalmat Udvardy Géza, a másodikat Nyilas Samu nyerte el. Délután 2 órakor nagy ebéd volt, melyen számos tósztot mondottak a királyra, hazára, az országgyűlésre, az akadémiára, a Kisfaludy Társaságra, Toldyra, Gyulaira, Aranyra, Vörösmarty fiára, stb... Londonból, Kassáról, Budáról üdvözlő táviratok jöttek.' ’4 így szól a korabeli tudósítás arról a nevezetes eseményről, amikor szobrot emeltek Vörösmarty Mihálynak. Mindenkiről szó esett az emlékezetes ünnepen, csak Deák Ferencről nem, aki a költő s drámaíró barátja, gyermekeinek gyámja és támogatója volt a bajban, aki kezdeményezője lett a Vörösmarty-kultusz kibontakozásának. Ne gondolja a Kedves Olvasó, hogy ezért talán megsértődhetett. Deák Ferencnek nem jutott erre ideje, mert 1866 tavaszán éppen Deák javaslatára a képviselőház 67 tagú bizottságot küldött ki a kiegyezés alapmunkálatainak a közös ügyi javaslatunk kidolgozására. A porosz-osztrák háború felgyorsította az események menetét, s 1867. február 17-én sor került a magyar kormány kinevezésére. A kiegyezést tető alá hozó Deák Ferenc még miniszteri tárcát sem fogadott el a pártjának tagjaiból alakult kormányban, s a személye helyett az udvar messzemenő bizalmát élvező Andrássy Gyula grófot ajánlotta a miniszterelnöki székbe... E történet eszembe juttatja Eötvös József mondását: „Minden kor önnézetei szerint festi magának a múlt embereit, s a nagy nevek között, melyek fennmaradnak, a nagyobb rész oly dolgok miatt dicsöíttetik, melyek még csak eszébe sem jutottak soha... ” Kép: Az Angol Királynő Szálloda reklámlapja 1845 körül 3cfll)5cteíi 1 PORKOLÁB Tibor: Szabadságharcos mitológia és irodalmi kultuszképződés. = Honismeret, 1999/1.66. 2 PÉTER László (főszerk.): Új Magyar Irodalmi Lexikon. 3. Kötet. Bp. 1994. 2271-2273. 3 A levelet a kismartoni Burgenlandi Tartományi Levéltárban, a Batthyány-család levelezési anyagában őrzik. A kétoldalas levelet Deák Ferenc fekete antracén tintával írta, 2Z0 cm x 38,5 cm méretű vízjel nélküli papírra. 4 Eger, 1866. május 10. 165. 40 IX. évfolyam 6. Szám -1999. október
