Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 7-12. szám (1999)
1999 / 9. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Cs. Varga István: Tudós nevelők
Koppányi a Képes Krónika, mint már szóltunk róla, úgy említi, Sarolttal vérfertőző házasságra akart lépni. Az Ószövetségi Szentírás Mózes III. könyve szerint vérfertőzés az a házasság, amikor valaki fiútestvérének a feleségét kívánja magáévá tenni. A Biblia Ószövetségi részében (Mózes V. k. 25. rész 5.) viszont kötelező szabályként szerepel, ha az özvegy sógora nem lépett házasságra, akkor az asszony megalázhatta (chalica). Végül is a levirátus intézményéről van szó. A kifejezés a héber levirböl ered, s a férj fivérét jelenti. Ez a törzsi-nemzetségi hagyományokat hordozó társadalmaknál - ilyen volt a korabeli magyar társadalom is - azt jelenti, hogy a megözvegyült feleséget elhunyt férje nemzetségének, illetve nagy családjának legidősebb férfi tagja örökli, rendszerint testvére vagy unokaöcsA levirátus intézményével összhangban volt a seniorátus szokásjoga, amely olyan öröklési-utódlási sorrendet takart, ahol az uralkodói rang, illetve a birtok a nemzetség, a nagycsalád (leg)idősebb (senior) férfi tagját illette. Ez a szokásjog eredetét tekintve a vagyonközösség fenntartására irányult, mert a közös vagyont a nemzetségfő vagy családfő sem idegeníthette el, s a közös tulajdon mindaddig megmaradt, amíg a gazdasági üzem praktikus kezelése ki nem kényszerítette a változást. Szükségességét indokolta az is, hogy a korszakban alacsony volt az átlag életkor, a szokásjog viszont lehetővé tette, hogy érett, alkalmasabb vezető kerüljön a közösség élére. A seniorátus szokásjogát a levirátus házassági intézménye is támogatta. Viszont az európai feudális magántulajdon létrejöttével parallel, az elsőszülötti jog, a primogenitura került ki győztesen ebből a jogi küzdelemből.20 Koppány tehát nem akart mást tenni Sarolttal, mint amit őseink mindig is tettek, s valójában indítékait illetően a Biblia Ószövetségi rendelkezései is ellentmondásosak. így került 997-ben összeütközésbe Istvánnal a Veszprém és Várpalota közt lezajlott csatában, ahol Koppány csapatait legyőzték, katonáit részint foglyul ejtették és megkötözték, őt magát megölték és testét felnégyelték. Egyes részeit az esztergomi fejedelmi székhelyre, a veszprémi várkapura, Győrbe és az erdélyi Fehérvárra (Gyulafehérvár) küldték szét és tették ki közszemlére elrettentésként, más vélemények szerint István kizárólagos hatalma elismerése jeleként. Sorsdöntő harcról volt szó, amely István győzelmével végződött, s a magyar állam az európai feudalizmus útjára lépett.21 Az egyébként érdekesség, hogy később a seniorátus szokásjogával érvelve kívánt a későbbi magyar királyok közül II. András trónra kerülni, mégpedig a király öccsének jogcímén. Koppány származása Ha Koppány nem akart mást tenni Géza fejedelem feleségével, mint az ősei tették, s ezt nem tehette csak a seniorátus szokásjoga alapján, ez esetben feltételezhető, hogy Koppány István király unokatestvére volt. A kutatóink közül Bakay Koméi gondolt először ere a lehetőségre, s ez esetben a következő családfát vázolta fel: Taksony22 Géza (István) Szörénd (Mihály) I. István és nővérei Koppány (Szár László) Vazul (Vászoly) ? Új Hevesi Napló 55
