Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 7-12. szám (1999)

1999 / 9. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Koncz Lajos: Lourdes sugárzása

Augusztus 14-e volt, mikor ott jártunk. Ez már a nagy búcsúi időszak gyülekező napja, tízezres tömegekkel, Európa és öt kontinens mindenfajta képviselőjével. És ismét a döbbenet: ennyiféle ember között és mellett mindenütt a csönd áhítata, és mind jobban valami transzcendens jelenlét sejtelmének szent szorongása. A szabadtéri oltároknál végzett csoport-miséken éppúgy, mint a rózsafüzér-bazilikában és felső templomban, mikor áhítatba merült, könnyes arcok között keressük az utat a miséző oltárhoz. És legszorongatóbb a döbbenet magánál a Grottánál, ahol ezrek közt állunk sorba halálos csöndben, s csak a rózsafüzérek csörrenése hallatszik („Imádkozza a rózsafüzért!”). Aztán eljutunk a hatalmas gyertyaállvány lobogó fáklyája mellett a habzó forrás uveg-borította üregéhez (a Grotta oldalán ivókutak és fürdőmedencék), s fölötte 5-6 méter magasságban a titokzatos, sötét barlangnyílás - vakítón fénylő Mária-szoborral („Én vagyok a Szeplőtelen Fogantatás”). Sírás fojtogatja a torkot és a tekintet szinte félve emelkedik a sötét üreg felé: ÍME A HELY, AHOL ISTEN IRGALMA ÉS SZERETETE - AZ ÉDESANYA ELKÜLDÉSÉVEL - ISMÉT BIZONYOSSÁGGÁ VÁLT AZ EMBERISÉG SZÁMÁRA... A hely magában, fe- ketéllő barlangüregével inkább félelmetes, a dantei Inferno lejárataira emlékeztet. Hányszor álmodta már meg másképp Mária megjelenését az emberi vágyódás és képzelet: szikrázó hajnali ragyogásban, erdők lomb koszorújának pompájában, úgy vélve, hogy a Szépséghez csak szépség illik. De az Istennek, úgy látszik, más a stílusa és mondanivalója; (s ez a „más” is mutatja, hogy nem emberi képzelgés teremtette meg Lourdes-ot, hanem „Istenünk jósága és emberszeretete” (Tit 3,4), amely egészen azonosul a világgal. Küldötte is a föld sötétségéből lép elő. „Sziklaüregben rejtőző Kedvesem, mutasd meg arcodat!” (én 2,14). És O megmutatja, hogy bármennyire is éjszaka látszik borulni a földre, nem hagyott el, velünk van az Isten. S ahogy egykor a megtestesült Ige csodái tanúsították az Isten szolidaritását a szenvedő emberiséggel, most ez a láthatóságba öltözött Titokzatos Hölgy (az isteni Édesanya) és csodaforrása bizonyítják ugyanezt a mi világunknak (A Krisztus-esemény mai hitelesítése!)

Csodák? Volt ilyen is bőségesen, százszámra. A mostani, ottani magyar gyóntató pl. saját tapasztalatából is el tud mondani hiteles gyógyulási történetet. És a körmeneti út jobboldalán a csarnokok közt szerényen meghúzódó egyik teremben nagyon sok dokumentum (fényképek, hivatalos orvosi jegyzőkönyvek, kórleírások, stb.) látható és olvasható száznegyven év rendkívüli gyógyulási eseteiből. Mégsem ez a lényeg. Délután és este tartják a két híres körmenetet: az oltáriszentségi és gyertyás processziót. Szívszorító látvány a különféle beteg-hordszékek és tolókocsik felvonulása, bennük a béna, magatehetetlen betegekkel... Csodás gyógyulást látni keveseknek adatik meg, de senki nem láthat Lourdes-ban vagy a Lourdes-ból távozók közt egyetlen csalódott, csüggedt, vagy reménytelen arcot. És ez Lourdes legnagyobb csodája: nem azt adja az embernek elsősorban és általában, ami úgyis törékeny - halálra-szánt emberi életünkben, az egészség, épség múlandó ajándékát, hanem azt, amit senki és semmi nem tud elvenni többé: a hitet, vigasztalódást és bizalmat az Isten föltétien jóságában.

Ez a kegyelem sugárzik majdnem másfél évszázad óta abból a sötét barlangüregből, ahol ismét találkozót adott a földnek az Ég.

Új Hevesi Napló

35