Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 7-12. szám (1999)
1999 / 8. szám - ÉPÍTÉSZET - Losonci Miklós: Magyar építészet V.
Losonci Miklós 9J?agtj<n* építészet v. Az építészet napjainkban mindenütt a világon fellendülőben van. Száguld a képzelet, s egyre több a lehetőség a tér költői benépesítésére, új építményekkel. Ma már nem egy adott stílus változatai emelkednek, ott kezdődik az architektúra, ha az épület megismételhetetlenül, egyéni nyelven válik láthatóvá úgy, hogy festői és szobrászi hangzatokkal éri el egyedi értékrendjét. Ez ma már általános követelmény, a funkció szép és új külalakban fogadható el, a közvélemény visszautasítja a fantáziátlanság csődjét. Igaz, mindez csak a gondolat ellenőrzött merészségével testesülhet. Ez a szellemi magatartás jelenti azt, hogy merev sémák helyett az élő építészet vált uralkodóvá a világban és hazánkban egyaránt. Ez boldogít, csak ez boldogíthat. Hundertwasser is álmodott valamit, földdel, pázsittal szövetkezett, ennek jegyében emelte magasra a az osztrák építészetet, de a szlovákok, lengyelek is lendületesen keresik építészetünk új anyanyelvét. Tanúi lehetünk századunkban a magyar építészet vonzó és a formákat átható, merően megváltoztatható nyelvújításának. Szerencsére ez nem egyetlen alap-gondolat jegyében valósult meg, hanem árnyaltan, sokrétűen, egyetemes tájékozódásnak megfelelően úgy, hogy az egyes szerzők sajátos munkamegosztása alapján minden „tiszta forrást” számbavettek és alkalmaztak. A hagyományok és a megálmodott újdonságok ellentétesnek látszó, szervesen mégis összetartozó egységének törvényeivel. Három nyitány mesterünk: Makovecz Imre, Csete György és Kerényi József. Mindhármójuk köré egész iskola zárkózott föl. Makovecz organikus alakzatai az eurázsiai magyar emlékeket pásztázzák, és fölhasználják a harmadik évezred követelményeinek megfelelően. Csete György szintén ebben az irányban halad, de nagyobb részt biztosít nemcsak az építészet, hanem az élet új funkcióinak. Kőszegi, halásztelki temploma, ópusztaszeri sátor-épületei emlékeznek a magyar őstörténetre, a kellemes látvány eszmélésünket gondozza, s rendkívül hasznos hétköznapjaink gyakorlatában, így a szakrális hely biztosítja az otthon, a könyvtár, a klubélet, sport, művelődés napi szükségleteit is. Kerényi József ceglédi temetőkápolnája a maga fehér nyitottságával lenyűgöző. Az is, ahogy hallatlan összpontosítással megvalósitotta Kecskemét új urbanisztikai egységét, miközben minden barokk és szecessziós jelleget megőrzött. Egyetlen ívvel új esztétikai támponthoz juttatta a szekszárdi hajdani zsinagógát, ez ténylegesen az építmény belépője, azt érezzük, hogy mindenütt vagyunk, a teljes idő a birtokunk. Fölemelő gyorsasággal jön létre itthon és külföldön egyaránt az építészet érték-kiegyenlitődése, s az jogos büszkeségünk: az új magyar építőművészet szinkronban van a világ legjobb és legújabb eredményeivel. Ez abban is kifejezésre jut, hogy építészetünk otthona nemzetközi térség, erről tanúskodik Breuer Marcell párizsi, svájci munkássága, Szent János apátsági temploma Minnesotában a maga tüneményes és monumentálisán 68 IX. évfolyam 8. szám - 1999 augusztus
