Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 7-12. szám (1999)
1999 / 8. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Szirmay László: Történelmi leszármazottak
Szirmay László történelmi leő^árma^ottak A keresztes háborúk A keresztes háborúk 200 évig tartottak. A történelem 1096-tal, az első csapatok megérkezésével jelzi kezdetét és 1291-gyel a végét, amiben a kurd származású Szaladinnak oroszlánrésze volt. A háborúk célja, a pápa felhívására, a Szentföld és Jeruzsálem visszafoglalása a muzulmánoktól, beleértve némi más el önyöket is, hiszen Velence és Genova, a két rivális olasz város, ekkor már élénk kereskedelmet folytattak a kelettel és ügynökeik több szétszórt gócponton tevékenykedtek. S keresztes lovagok több hullámban érkeztek, főleg Franciaországból, de jöttek németek, angolok és olaszok is. Az első hullámmal rendezetlen, katonailag felkészületlen zarándokok is jöttek, sokan családostól, telve vallásos áhítattal és nem kis ellenszenvvel a mohamedánok iránt. Ámbár a keresztesek váratlan érkezése politikailag és katonailag rendezetlen állapotban találta a Közép-keletet, telve a törökök, perzsák és arabok, csakúgy, mint a síiták és szunniták viszályaival, mindazonáltal 1096-ban egy fiatal török király, Kilij Arszlán, köny- nyű lovassággal, turáni harcmodorral, nagy vereséget mért a páncélosokra. Rövidre rá éhí n- ség tizedeli a kereszteseket, olyannyira, hogy Maaránál, Ibn al-Qalanissi, de még más nyugati történetírók szerint is emberevésre vetemedtek. Új csapatok érkeztek és a keresztesek gyorsan tanultak a vereségből. Ezentúl a csatákban a páncélos lovagok gyűrűt képeznek, amit nem engednek megtörni. A megfélemlített ellenségen a keresztesek győzelmet győzelemre halmoztak. 1099-ben a keresztesek elfoglalták Jeruzsálemet. Vallásos megszállottságukban egy hétig öldösték a muzulmánokat, nőket, gyermekeket nem kímélve, beleértve a zsinagógába menekült zsidókat is, akik ott élve bennégtek. Itt megjegyezhetjük, hogy Jeruzsálemet a szunnita Ibn al-Khatab hódította el a rómaiaktól (638), de a keresztény templomokat tiszteletben tartotta. A keresztesek ebben a történelmi színházban találták az Asszasszinokat, akik a helyzet jelentőségét kihasználva, vallásos, talán egyéb érdekből, szolgálataikat jobbra is, balra is osztogatták. Hiteles történelmi adatok bizonyítják, hogy a keresztesek éltek is ezen szolgálatokkal, amit jó néhány nevezetesebb gyilkosság jelez, (assassin = gyilkos A Szerk.) A keresztesek között több lovagrend is található, bizonyos szempontokból a legjelentősebb a Templomosok. 1119-ben alapította Franciaországban Hugues de Payns, mint Krisztus Szegény Lovagja (Pauvres Chevaliers du Christ), alapításuk után rövidesen a Szentföldre vonulnak. Itt Baudouin az úgynevezett Salamon Templomba helyezte főhadiszállásukat, innen a nevük. Szüzességi, szegénységi és engedelmességi fogadalmat tettek, katonai fegyelemben, sátorban laktak és fehér köpönyeget viseltek egy nagy vörös kereszttel. Fő feladatuk volt a szent helyek és a zarándokutak őrizete és biztosítása. Bátorságuk és vitézségük révén rövidesen félelmetes hírre tettek szert. Idővel politikával és pénzügyekkel is foglalkoztak, és mint zsoldos hadsereg, úgy is, mint bankárok, hatalmuk az egész Középkeletre kiterjedt. Krisztus Szegény Lovagjai mérhetetlenül meggazdagodtak, az Asszasszinokkal kapcsolatba kerültek és több nevezetes gyilkosság, a szekta által, az ő kezükre játszott. Kétségtelenül, kelet misztikuma nagy hatással volt a lovagokra; tanultak valamit a szektától... Új Hevesi Napló 49
