Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 7-12. szám (1999)
1999 / 8. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Martinovits János: Emlékbeszéd Bárány Róbert szobrának felavatási ünnepségén
1960-ban Padovában megalakult a Bárány Társulat, amelynek szimpóziumát ötévenként Uppsalában tartják. Bárány Róbert - mint említettem - magyar származású volt, de ő maga már Bécsben született, anyanyelve német volt, és nem is tudott magyarul. A Nobel-díjat is mint osztrák tudós nyerte el. Ennek ellenére nekünk Bárányt nem szabad megtagadnunk, mert mint Fialovszky Béla doktor mondotta róla szóló előadásában: „Bárány magyar neve tagadhatatlanul hirdeti magyar származását - és mi joggal vagyunk büszkék arra, hogy világra szóló dicsőséget szerzett ennek a magyar névnek.” Zseniális egyensúly-érzékelési kutatásai különösen fontosak letek ma az űrhajósok számára a különleges gyorsulások és a súlytalanság élettani hatásai miatt. Gondoljunk vissza, hogy Bárány Róbert milyen egyszerűnek tűnő megfigyeléséből született meg a Nobel-díj! írásom elején nagy örömömnek adtam hangot, hogy ebben az iskolában néhány éven belül 12, vagy esetleg még több magyar származású Nobel-díjasnak szándékoznak mellszobrot állítani. Lehet, hogy egy jövendő magyar Nobel-díjas itt ül az iskola diákjai között! Tiszta szívemből kívánom a tanuló ifjúságnak, hogy kikerülve az iskolának a falai közül nyitott szemmel járják a világot, fedezzék fel a természeti jelenségek eddig rejtve maradt titkait. Kitartó szorgalommal, jó nyelvtudással bizonyára sok sikert fognak elérni az életben. Legyen ez a szoboravató ünnepség mindannyiuk számára egy olyan esemény, ami sokáig megmarad az emlékezetükben, és ha a későbbi életükben eszükbe jut Bárány Róbert, az ő sikeres életpályája ösztönözze Önöket még nagyobb kitartásra és szorgalomra mindennapi munkájuk során. Bárány Róbert szobrának avató ünnepsége Új Hevesi Napló 39
