Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 1-6. szám (1999)

1999 / 6. szám - SZÍNHÁZ, ZENE, TÁNC, FILMMŰVÉSZET - Murawski Magdolna: Szomszédolás k – sorstársaknál…

logikus volna, hogy tőle jelentősebb támogatást kapjanak.- Az összevonási kísérletek arra utalnak, hogy ez nem így van. Beszélgetésünk kezdete óta először érzem úgy, hogy a kősziklák nyugalmát árasztó művész indulatosabb hangot üt meg. Végülis nem csoda, hiszen hat év munkájának (igen színvonalas) eredménye az, amit most megkérdőjeleznek. Vagy ha nem ezt teszik, hát felületesen átsiklanak fölötte. Lehet-e érzéketlenül elmenni olyan életmű mellett, mint a Sára Sándoré? A Duna TV pedig életművének egy igen komoly fejezete. Érdekes módon az elmúlt évtized kiemelkedő művészeket hívott el közszereplésre. Mikor eleget tettek a kor­szellem hivásának, sorra-rendre kikezdték őket. Vajon kik is? Akikben nincs, vagy csak igen csekély a tehetség, így hát ennek híján nem kivívni próbálják maguknak a megbecsült helyet, hanem kitülekedni, a náluk tehetségesebbeket kitúrva a helyükből. Nehéz most nem indulatosnak lenni.- A legkulturáltabb bemondók, akik a legszebben beszélnek magyarul, a Duna TV-nek dolgoznak. Épp ezt kellene megszün­tetni? Olyanokra cserélni, akik hibásan be­szélik az anyanyelvűket, kommentár közben folyton fintorognak, grimaszokat vágnak, a nekik nem tetsző hírek közben rosszallóan csóválják a fejüket, undorodva néznek, ezzel is befolyásolni kívánva a nézőket, holott eh­hez nincsen joguk...?- Akár hiszi, akár nem, a bemondók kivétel nélkül majdnem mind a határokon túlról származnak: Erdélyből, Felvidékről, Vajdaságból. Épp ezért ügyelnek annyira a szép beszédre. Nem lehet nem gondolni erre a beszélgetésre, még később sem, amikor hazafelé visz az imbolygó emeletes busz és a szemem egyszerűen beissza a táj látványát. Képekben viliódzik előttem, akár a visszaidézett délelőtti párbeszéd, majd az azt követő stúdiólátoga­tás. Szavak, gesztusok, jellegzetes mozdulatok, arckifejezések. Mindehhez mintha kísérő­zene volna - ismét csak képekben - az Alföld peremén futó táj, a zöldellő vetéssel és a min­denhol virágzó fákkal, cserjékkel. Az egész természet ünnepel, és ilyenkor nem lehet pesz- szimistának lenni. Mindaz, amit magam körül látok, azt sugallja, hogy hányódásaink, megtörettetésünk csupán átmenetiek lehetnek. Végül mindenképpen újjá kell születnünk, megújulnunk, mint maga az örökifjú-örökvén természet. Nem hiszem, hogy a Duna TV-t csak úgy meg lehetne szüntetni, összeolvasztani valamelyik kommersz csatornával. Mint ahogy abban sem hiszek, hogy az Új Hevesi Naplót is megszüntethetné bármely destruktiv akarat, beolvasztó, uniformizáló szándék. Egy kulturális misszióját komolyan vevő orgá­num ugyanis nemcsak a tulajdon megtartó akarata révén áll fenn. Közönsége van, a közön­ség igényeit pedig nem lehet csak úgy semmibe venni. Szellemi kör veszi körül, mely hatá­rozott igennel voksol létére. Egyfajta közösségi igényt fejez ki, a társadalom mindenkori alakítója pedig maga a közösség. Aki ellene szól, ellene tesz, az önmaga fölött ítélkezik: közösségellenes (tehát antidemokratikus) magatartást folytat. Hát ezért is hiszek a folytatásban. 72 IX. évfolyam 6. szám - 1999 június Itt készül a Lapozó

Next

/
Thumbnails
Contents