Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 1-6. szám (1999)
1999 / 6. szám - ÉPÍTÉSZET - Losonci Miklós: Magyar építészet III.
Gödöllő, Bük, Cseklész, Hajós, Pécel, Nagytétény. Sajnos, ahol nem találták meg a barokk kastély új funkcióját, ott a nyomasztó pénzhiány és a művelet- lenség rongálta-rombolta létüket. E romlásból Fertőd és Ráckeve megmenekült, a gödöllői Grassalkovich- kastély fölemelkedésének most lehetünk szemtanúi. Eger azért kiemelkedő mérték, mert ott a barokk szinte sértetlen, az épületek eredeti hivatásuknak megfelelően szolgálnak liturgikus és oktatási eszmét. A barokk arra is példa, hogy gótikus templomaink belső terét öltözteti új szépséggel. Az eredmény egységgé nemesedett kettőssége történelmi kényszerűség indítékaiból kelt új életre, hiszen tatár, török megzavarta az építészet természetes fejlődését, a befejezés más korra maradt. Mindez ma már az esztétikum új ötvözete, erről győz meg a belvárosi föplébániatemplom és a soproni bencés templom gótikus-barokk együttese. Egerben is együtt élnek a századok. A reneszánsz korban emelkedett vár, Fellner barokk, Hild klasszicista tömbje a nagyság rokon arányaival növeli a város többforrású szépségét. Az, ahogy Makovecz Imre monumentális méretű uszodát tervezett, nem sérti, hanem megérti Eger szellemiségét, immár a harmadik évezred lendületét csatolja a vár, a főiskola, a székesegyház léptékéhez. így az uszoda nagy mérete nem hiba, hanem a városkép tetőzése, a mű egyik legnagyobb erénye. A városban évezredek élnek együtt az építészeti formákban, Vác arra példa, hogy a Bécsben alkotó francia Isidore Canevale a katedrális összetett formarendjében mintegy befejezi a barokk eszményeket és a pompás főhomlokzat oszlopaival már a klasszicizmust kezdeményezi az 1770-es években. Az arányok itt is kellemes összhangzattan alapján áramlanak, melynek külön ékessége a belső tér Maulbertsch freskója. A magyar barokk sokrétűségének jegyében ível Hefele Menyhért művészete, aki a maga nyugalmasabb képzeletével a szombathelyi székesegyház klasszicizáló barokkjának megálmodója. Gazdag és rendkívül árnyalt építészetünk barokk öröksége hasonlóan a magyar klasszicizmus értékrendjéhez, mely a stílus európai élvonalához tartozik, messze megelőzi a stílus átlagát. A református nagytemplom Debrecenben Péchy Mihály tervei szerint emelkedett. Az építkezés 1821-ben fejeződött be, a magyar klasszicizmus első főműve. Hossza 55 m, szélessége, 17 m, tornyainak magassága 67 méter. Különlegessége az, hogy főhomlokzatának monumentalitása a belső térben azzal válik bensőségessé: Mélysége korlátozódik. Azzal elsőként, hogy a belső tér hosszmértéke az épület eredeti szélessége, s bár a látványban ez nem látszik, ez Péchy Mihály remeklése, a méret csökken. Polláck Mihály a magyar klasszicizmus indító Mestere, a XIX. századforduló meghatározó meghatározó építésze. Bécsben született 1773-ban, Pesten hunyt el 1855-ben. Ő alkotta a Nemzeti Múzeumot, a Deák téri evangélikus templomot, a szekszárdi megyeházát, az alcsúti kastélyt és számtalan más épületet. A pesti Nemzeti Múzeum súlyos és méltóságteljes tömbje a magyarság lelki-szellemi önarcképe, nyugalmat és erőt sugároz a maga dór oszlopokra is hangolt egyszerűségében, abban az alföldi terebélyességben, mely az 66 IX. évfolyam 6. szám - 1999 június Johann Lucas: Ráckeve, kastély, 18. század kezdete
