Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 1-6. szám (1999)
1999 / 6. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Cs. Varga István: „Szívében él a nemzet”?
a tündérnek kit hajszolok ötven éve szíjamra fűzöm el nem engedem hadd szórja rám legszentebb átkait.” Segtjseteh: 1 idézi SZEGEDI MASZÁK Mihály, WELLEK: The Concept of Romanticism in 6 Literary History, Romanticism Re-examined. In: Minta a szőnyegen. Budapest: Balassi Kiadó, 1995, 120. 2 idézi BAJOMI LÁZÁR Endre, Paul ELOUARD: A költészet természete. In: A szürrealizmus. Budapest: Gondolat, 1968, 71. 3 ZALÁN Tibor: Sosevolt hideg orchideák. ; Leheletnyi öröklét. .Kortárs. 1985/3, 160. 4 idézi SZEGEDI MASZÁK Mihály; Gottfried BENN: Soll die Dichtung das Leben bessern? In: Minta a szőnyegen. Budapest: Balassi Kiadó, 1995, 120. 5 Martin BUBER: Én és Te. Budapest: Európa, 1994, 15. 6 KEMENES GÉFIN László tanulmánykötete óta alkalmazza ezt a terminust a szakirodalom. KEMENES GÉFIN László: Halálos szójáték. Bevezetés Tűz Tamás költészetébe. Oakville, 1976. Cs. Varga István „Szívében él a nemzet”? Erdélyi Erzsébet és Nobel Iván könyveiről Magyar, vagyis nem „határainkon túli”, nem „kisebbségi”, hanem egyszerűen magyar írókkal, költőkkel, műfordítókkal beszélget Erdélyi Erzsébet és Nobel Iván új és újabb, sorrendben hetedik interjúkötetükben. A szerzőpáros küldetést teljesít, irodalmi, szellemi, lelki kincsesbányát tár elénk. A megszólítottak mindegyike legalább két hazát mondhat magáénak: a szív-alakú kicsi hazát és a kaliforniai, svájci, romániai, vajdasági, kárpátaljai, norvégiai, stb. második hazát. Szabó Lőrinc 1935-ben írta: „... És hazám volt a szó, s hazám volt / a nép, mely magyarul beszél, / a nép, az óriási állat, / mely e fekete földön él; / amit mondtam, a nyelvén mondtam, / erőm az ő ereje lett, / sorsát magamba építettem, / sorsa magába épített.” Lászlójfy Csaba válasza a honnan? kérdésre: „Szellemi szülővárosom Kolozsvár volt; tá- gabb szülőföldem s állandó otthonom a magyar nyelv. És átmeneti lakásra találtam bolyongásaim során gyakran a messzi időben: ‘Kemény földön / leveles könyvtárban / Kemény János emlékiratában / nyílvesszőként zúgó Ázsiában / kitömött beggyel is élő trófeákban / keresztény máglyán vagy apokrif imában / fiktív hűségben és konkrét árulásban...“ Definíciók, körülírások, megközelítések erdejében bolygunk. A görögben a létheia jelenti a feledést, fosztóképzős, tagadó alakja, az alétheia nemcsak a nem-feledést jelenti, hanem az igazságot is. Erdélyi Erzsébet és Nobel Iván ilyen értelemben az ismeretlen, az elfeledett értékeket, a teljesebb igazságot keresik. Tudatosítják az egyetemes magyar litera- túra értékeivel együtt irodalmunk és beszélgetőtársaik új hazájának irodalma között létrejött szellemi kapcsolatokat és potenciális lehetőségeket is a Németh László-i alapelv jegyében: Új Hevesi Napló 43
