Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 1-6. szám (1999)

1999 / 5. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Csiffáry Gergely: „Hetedhét országon is túl…”

időre az ország szó és a „ törzsi terület ” jelentése már elhalványult, s amikor ő a hagyományokból arról értesült, hogy Magyarország területén valaha országok voltak, felmerülő országok, mint Ménmarót kazár lakosságú bihari dukátusa, azonos lett Zolta trónörökös országával, Gyalu erdélyi dukátusa azonos Gyula törzsfő országával, Gálád marosi dukátusa azonos Ajtony törzsfő országával, Salán Tiszán inneni dukátusa nála megfelel Ond törzsfő országának, s végül Zobor nyitrai országa, amely Hiilek fiai, helyesebben Árpád fia Üllő foglalása révén vált dukátussá, mind-mind olyan országok, amelyek mindegyikének Anonymus a kitalálója. Ezt példázza Zobor országa. Anonymus ott tévedett nagyot, amikor vezémévként szerepel helynév nem is eredeztethető személynévből, ui. a Zobor szó, mint a mai lengyel Sabor, eredetileg konventet, szerzetesek gyülekező helyét jelentette. Et a Sabor szó a szláv nyelvükben gyűlést jelent, s így lett a régi Horvátország tartományi gyűléseinek a nevévé.

A középkor évszázadaiban a társadalom döntő részének, akik nem ismerik az írást, s nem értették a Szentírást, többet értek a kolostorokban és a palotákban falakra festett példázatok, történetek, festmények, mivel azok voltak a világi emberek könyvei: Végső soron a hetedhétország fogalma a honfoglalás korában nyúlik vissza, ennek az eseménynek s a népvándorláskori mitikus hagyományainknak a Szent István kori államszervezés korából fennmaradt képi vetülete Erdély címere is.

A fenti gondolatsorból és azok belső összefüggéseiből felsejlik, hogy nem mind mese az, ami népmeséinkben tükröződik. Ezek juttatják eszembe Tompa Mihály Levél egy kibujdosott barátom után című versének sorait:

„A boldogságra kevés csak jelen,

A miilton épül az s az emlékezeten:

Örömeinkre színt és derűt titkon az ád,

Mint a gyök adja a virág színét, szagát. ”

Seggeiéit:

1 SÁRKÖZI MÁTYÁS: Ring, a ring ó roses. = Élet és tudomány, 1997/42.1317.

2 BARSI Ernő: A táj tükröződése a gyermekjátékokban. = Honismeret. XXV. évf. 1997/6. 31-32.

3 FODOR István: A honfoglalás = Pannon Enciklopédia. A magyarság története. Bp. 1994. 16-17.

4 SZÉKELY György (föszerk.): Magyarország története. Előzmények és magyar történet 1942-ig.

Bp. 1984. I. 594-595.

5 KÁROLYI Zsigmond- NEMES Gerzson: A Közép-Tisza vidék vízügyi múltja. I. (895-4846).

Bp. 1975. 39-40.,67.

6 KOVÁCS Ágnes: Hetedhét országon (is) túl... = Magyar Néprajzi Lexikon. 2. Bp. 1979. 529.

7 LÁSZLÓ Gyula: Őstörténet és honfoglalás. = Pannon Enciklopédia. A magyarság története.

Bp. 1994. 376-378.

8 DIENES István: A honfoglaló magyarok. Bp. 1972.

9 BARTA Gábor: A történeti Erdély és határai. = Hemer János (szerk.): Erdély és a Részek térképe és helységnévtára. Készült Lipszky János 1806-ban megjelent műve alapján. Szeged, 1987. 207-215.

10 ZOLNAY László: Vadászatok a régi Magyarországon. Bp. 1971. 213-223.

11 SÁNDOR István: Emese. = Magyar Néprajzi Lexikon. 1. Bp. 1977. 688.

12 SZÉKELY György (föszerk.): Magyarország története: Előzmények és korai magyar történet 1242-ig. I. Bp., 1984. 557.

48

IX. évfolyam 5. szám - 1999 május