Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 1-6. szám (1999)
1999 / 4. szám - KÖNYVSZEMLE - Zvara Edina: Egri főpapok mecenatúrája a barokk korban
c£>oara Selina Sy/V j&y/YJfW/é/s'a>erái/sri/ sYis>ey>s?sy/e//'ez/Y/s a /y/yy>z€4;/Éos^zsí, Bitskey István könyve a Heves Megyei Múzeumi Szervezet gondozásában Róma és Eger, a pápa és az egyik legjelentősebb magyarországi egyházmegye székhelyének kapcsolata a középkorra nyúlik vissza. Az egri püspökök nagy része Rómában, a Collegium Germanicum Hungaricumban tanult, s az itt szereztt ismeretek, tapasztalatok később nagy szerepet játszottak egyházfői mentalitásukban, tevékenységükben. Eger számára a száműzetés időszaka 1596- 1687-ig tartott. A török betörése után az egri egyházmegye székhelye (1596-1613), Kassa, Jászó (1613-1649), majd ismét a felsőmagyarországi központ, Kassa (1649-1687) lett. A 17. század vége új lehetőségeket adott Eger városának, ugyanis 1687-ben a törökök visz- szaadták a várost a császári csapatoknak. Ekkor költözhetett vissza az egri egyházmegye eredeti székhelyére 91 éves száműzetése után. A 18. század a megújulást, az újjáépülést, a fejlődést jelentette. A püspöki székbe olyan főpapok kerültek, akik szívükön viselték egyházmegyéjük sorsát, mint a 18. század két első püspöke, Telekesy István (1699- 1715) és Erdődy Gábor (1715-1745). Nagyszabású építkezésekbe kezdtek, s lassan kezdtek kiépülni azok az intézmények, amelyek a következő években, évtizedekben a művelődés, a kultúra legfontosabb helyeivé váltak. Az irodalmat a barokk kori Egerben tulajdonképpen két főpap és írói köre jelentette, Barkóczy Ferencé (1710-1765) és Eszterházy Károlyé (1725-1799). Barkóczy célja az volt, hogy egyházmegyéjét Eszak-Magyarország szellemi központjává fejlessze. Segítette az oktatási intézményeket, szorgalmazta a műveltségi szint emelését, több iskolai színjáték előadására került sor, megalapíttatta Eger első állandó nyomdáját, saját költségén könyveket adatott ki. Támogatottjai közé kanonokjai, megyei tisztségviselők és birtokosok, teológusok, jogászok, orvosok, költők, fiatal tehetséges tanárok, s az egyes szerzetesrende képviselői tartoztak. A püspöknek ajánlott könyvek rámutatnak széles körű irodalmi mecenatúrájára. Mindezek alapján joggal beszélhetünk irodalmi körről, amely nem egy zárt szervezet volt, hanem a mecénás körül levő irodalmárok csoportosulása. Tevékenysége mindenképpen alkalmas volt arra, hogy utódai eredményeit folytatva, azokra alapozva tovább folytassák Eger szellemi életének magas szinten tartását. Barkóczy Ferenc Eger hajdani püspöke Új Hevesi Napló 71
