Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 1-6. szám (1999)
1999 / 4. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Csiffáry Gergely: Károlyi Mihály és Heves megye kapcsolata
méltatlanul és igaztalanul megbélyegezték, ellenkeznek a történelmi igazsággal és a magyar nép jogi meggyőződésével. Ezeket az ítéleteket ennélfogva hatálytalannak és olyannak kell tekinteni, mintha meg sem hozták volna ” A törvény elvileg kimondja vagyona visszaadását „az államháztartás helyzetéhez képest”. Ezt azonban senki sem gondolta komolyan, Károlyi sem, de ragaszkodott az ellene hozott ítélet vagyonjogi kihatásának az érvénytelenítéséhez. Palotáját kapta vissza és az ellenálló földbirtokosoknak, az 1945-ös földre formtör- vény szerint kijáró 300 kh-t, de ez utóbbit nem vette igénybe, csupán bizonyos kártérítést kapott. A hazatérésének ezzel minden törvényes akadálya elhárult, s ezután 1946. május 8-án 27 év után visszatért Magyarországra Károlyi Mihály és felesége, felnőtt leányai nem, mert azok élték saját önálló életüket. Néhány hetes pihenés után látogatásokat tettek Foton, Kápolnán, Párádon. Heves megyei utazásukra 1946. június 13-14-én került sor. Károlyit és feleségét nagy szeretettel fogadták a falvak népei, a Tama völgye, s egykori birtoka településein erősen várták Károlyit, emlékeztek családja és az ő jótéteményeire, patriarchális segítőkészségére. Nagyanyja, Károlyi Györgyné Zichy Karolina 1885 karácsonyán a parádi üveggyár dolgozói gyerekeinek, a gyártelep iskolatermében karácsonyfát állíttatott, s 56 gyereknek ajándékokat adott át. Mihály gróf 1904 nyarán anyagiakkal segítette a bodonyi tűzvész károsultjait, s nagy szerepe volt a porig égett település újjáépítésében. Más alkalommal egy ötgyerekes család gyerekeinek csináltatott karácsonyra csizmát. Emlékeztek arra is bizonyára a parádiak, hogy Károlyi Mihály az üveggyárból szövetkezetét kívánt alakítani. Azt tervezte, hogy egy ügyintéző üzem tanácsot hoz létre a dolgozók képviselőiből. A gyár bevételét 3 egyenlő részre osztják. Elképzelései szerint 1/3-nyi bevételt a munkások kapnának, egy másik harmadát a jövedelemnek szociális célokra fordítanák, míg az utolsó harmad a tulajdonosnál maradna, hogy az üzem fenntartását, működését biztosítani tudja. 1919 januárjában Károlyi a parádsasvári kastélyát hadikórház céljára ajánlotta fel, ahol sebesült katonák utókezelését végezték. Heves megyében 1946. június 13-14-én pünkösdkor tett látogatást a Károlyiházaspár. A megyei út első állomása Kápolna, a hajdani földosztóünnep egykori színhelye volt, ahol rekkenő nyári napon népgyűlést tartottak. Károlyi az üdvözlések után beszédet mondott. Az ünnepség kedves epizódja volt, amikor Golyha András helybeli bognár átadta Károlyinak azt a negyedszázadon át rejtegetett karót, amellyel egykor Károlyi 1919. február 23-án, az ünnepségen a jelképes földosztást megkezdte. Ezután Verpeléten álltak meg, ahol a népszínházban köszöntötték őket. Sírokban, Recsken diadalkaput állítva, lovasbandériummal fogadták a házaspárt. Párádra esti órákban érkeztek, így az itteni ünneplést másnap tartották. A parádi képviselőtestület díszpolgári címet adományozott Károlyi Mihálynak. Az út utolsó állomásán, Gyöngyösön szintén népgyűlést tartottak, ahol Károlyi mondott beszédet. Károlyi Mihály egri díszpolgárságának az ügye az 1946-os látogatást követően rendeződött. A városi képviselőtestület 1947. február 22-i ülésén Székely Endre képviselő indítványára került napirendre. Azt javasolta, hogy Károlyi Mihályt továbbra is tekintsék a város díszpolgárának. A javaslatot elfogadták. Végső soron ekkor Károlyi Mihályt nem választották meg újból díszpolgárnak, hanem az 1918. november 29-i megválasztását érvényesnek, s az 1919. augusztus 22-i törlését semmisnek tekintették. Heves megye Törvényhatósági Bizottsága Károlyi Mihályt, az 1946-os hazaérkezése utáni napokban, 1946. május 15-én Négyessy zlrpád képviselő javaslatára egyhangúlag tiszteletbeli törvényhatósági bizottsági tagnak választotta meg. Új Hevesi Napló 47
