Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 1-6. szám (1999)
1999 / 4. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Csiffáry Gergely: Károlyi Mihály és Heves megye kapcsolata
Ha a Károlyi-féle földreformot összevetjük a XX. század többi földreformjával, akkor érthetővé válik - főként az 1919-es és 1920-as reformok korlátái miatt -, hogy miért születhetett a két világháború közti időszakban a következő Károlyi-nóta: Magyarország gyászban van, Magyarország gyászban van, Mert Károli távol van, Mert Károli távol van, Messzi külországban van. Tizennyolcban máskép vót, Mert Károli itthun vót, Mert Károli itthun vót, Mert Károli itthun vót, Nagyurakra rájuk szót, Szegény ember apja vót. A nagyurak vádolják, Ország baját rátolják, Akármivel vádolják, Felosztotta Kápolnát, A magáét hagyta rád. Jön még a kutyára dér, Lesz még szőlő, lágy kenyér, Éhezel és fázol itt, Hozzuk haza Károlit, Hozzuk haza Károlit. A népdal, a parasztember ítéletét fogalmazza meg a földosztó Károlyi Mihályról, kinek személye 1920 után a gyűlölet, gúny és per tárgya lett, akinek javait az 1915. évi XVIII. te. és az ezt előkészítő 1921. évi XLIII. te. rendelkezésinek alkalmazásával hozott jogerős bírói ítélet folytán az állam elkobozta. Károlyi Mihályt Eger képviselőtestülete 1918. november 29-én, alig egy hónappal az októberi forradalom győzelmét követően, a város díszpolgárává avatta, s az erről szóló díszes okmányt 1919. február 5-én Jankovics Dezső polgármester és dr. Módly László kormánybiztos főispán vezette delegáció adta át a fővárosban a köztársasági elnöknek. Alig fél év múlva a forradalmaktól megriadt egri polgárság képviselői, a tanácsállam hatalmának megdöntése után 3 héttel, 1919. augusztus 22-én „... egyhangú határozattal törölte Eger város díszpolgárai közül Károlyi Mihály grófot, a magyar nemzet megrontóját. ” Nem csupán Károlyi érdemeit kívánták semmissé tenni, hanem még a kápolnai földosztás emlékét, a földosztó halmot is sietve eltüntették a forradalmak után. Károlyi Mihály és Heves megye kapcsolatának újabb fejezetét képezi az első emigrációból történt hazatelepülését követő megyebeli látogatása. A nemzetgyűlés 1946. február 14-én elfogadta Károlyi Mihály érdemei törvénybe iktatásáról szóló törvényt, amely kimondta: „ Magyarország nemzetgyűlése megállapítja, hogy azok a bírói ítéletek, amelyek az ellenforradalmi és népellenes rendszer negyedszázados uralma idején Károlyi Mihályt 46 IX. évfolyam 4. szám - 1999 április
