Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 1-6. szám (1999)
1999 / 3. szám - KÖZÉLET - Sebestyén János: A Heves Megyei Művelődési Központ történte III.
„az intézmény tevékenységéről, különös tekintettel Eger város területén végzett közművelődési feladatok ellátásáról”. Mindkét közgyűlés meghatározó jelentőségű volt az MMK jövőjének szempontjából. A részletes írásos tájékoztató és az igazgató szóbeli felszólalása után mindkét közgyűlésen többen hozzászóltak, és elismeréssel nyilatkoztak az intézmény tevékenységéről. Eger Megyei Jogú Város Kulturális Bizottságának elnöke a bizottság véleményét összefoglalva köszönetét fejezte ki az intézményben dolgozóknak, támogatásukról biztosították az MMK-t a kettős funkció ellátásban, az egyházzal való közös megegyezésben. Heves Megye Közgyűlése határozatában köszönetét és elismerését fejezte ki a Művelődési Központ vezetésének és munkatársainak a megye kulturális életében kifejtett eredményes tevékenységéért. A közgyűlés szükségesnek tartotta hangsúlyozni, hogy az érintettek mielőbb tegyenek lépéseket az intézmény hosszabb távú, biztonságos működése érdekében, különös tekintettel a közös fenntartás formájára. Az intézmény kapcsolatainak kialakításában mindig nagy figyelmet fordított a használók véleményére. Mindig is külső munkatársnak tekintettük azokat a segítőket, akik a tanfolyamokat, a közösségeket, a művészeti csoportokat vezetik, azokat az egyesületi és társadalmi közösségek választott tisztségviselőit, akik az intézménybe járnak. Ok azok, akik a használói kör véleményét, elképzeléseit képviselik és tolmácsolják. Mindig támogattuk azokat a kezdeményezéseket, amelyek művészi, kulturális vagy emberi értékeket jelentettek. Utószó A Megyei Művelődési Központ megalakulásának 30. évfordulója jó alkalom volt arra, hogy vizsgáljam és kutassam az intézmény csaknem félévszázados múltját, történetét. Számvetést próbáltam készíteni, hogy együtt lehessen olvasni az intézmény munkájának fejlődését, küzdelmét, eredményeit, Eger város és Heves megye kulturális életében betöltött szerepvállalását. Nem értékelő, elemző és főleg nem minden kérdésre kiterjedő krónikáját írtam le, ezt az intézmény munkájának sokszínűsége és parttalansága miatt nem is tudtam volna megtenni. Próbálkozásommal csupán az MMK történetének néhány fontos állomását kívánom bemutatni. Szeretném elérni, hogy az olvasóban, valamint a szakma és az évtizedek során a művelődési házzal valamilyen kapcsolatba kerülőkben újra felkeltsem az érdeklődést és emlékeket idézzek fel. Talán ezzel a történetírással elindítottam a művelődő közösségekben: a klubokban, a szakkörökben, a művészeti csoportokban és kulturális egyesületekben azt a gondolatot, hogy megírják saját történetüket, krónikájukat. Nagy élmény volt számomra kutatni a régi anyagok után, ezzel felidézni és újra átélni a dokumentumok, a meghívók, a fényképek alapján az eseményeket. Azt, hogy az évtizedek során kiváló művészekkel, ugyanakkor kiváló emberekkel ismerkedhettem meg. Olyanokkal, akiknek nemcsak művészetüket, hanem hétköznapi emberségüket is megtapasztalhattam. Közülük már sokan nem élnek, de emlékük, példájuk bennem van. így találkozhattam többek között 1967-ben Kisfaludy-Stróbl Zsigmond Kossuth-díjas szobrászmüÚj Hevesi Napló 61
