Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 1-6. szám (1999)
1999 / 3. szám - KÖZÉLET - Sebestyén János: A Heves Megyei Művelődési Központ történte III.
Ez szemléletváltozást is jelentett az intézmény irányításában és működésében. Ebben az időszakban új gazdálkodási renddel, új pénzügyi elszámolási gyakorlattal kellett megismerkedni. A bevételeket a kétszeresére kellett növelni. A működésünkhöz kapott állami támogatáshoz azonos nagyságú összeget kellett előteremtenünk, hogy szinten tudjunk maradni. A lakosság igénye alapján Szerda esti gondolkodó címmel előadássorozatot indítottunk, ezeken időszerű társadalompolitikai ismereteket adtak a meghívott vendégelőadók. Előadók voltak többek között: Bihari Mihály, Lengyel László, Király Zoltán, Pozsgai Imre, Fekete Gyula, Ferge Zsuzsa, Békési László, Vitányi Iván és még sokan mások, akik ismert közéleti személyiségek voltak. Ezek az előadások nagyon népszerűek lettek, és őket követték a megyében alakult újszerű politikai tömörülések, pártok vezetőinek tájékoztatói. Az intézményben tartották első összejöveteleiket és rendezvényeiket a 190-es évek elején formálódó politikai pártok: a FIDESZ, az MDF, a Kereszténydemokraták, az MSZP, az egri Lokálpatrióta Egylet, az Erdélyi Szövetség, a Nemzeti Demokrata Szövetség egri szervezet. Ebben az időben kaptak rendezvényeikhez helyet - több évtizedes szünet után - a cserkészek és a Katolikus Legényegylet is. A Kolping kizárólagos használatra négy helyiséggel rendelkezik. A művelődési viszonyok, a művelődés feltételrendszere elválaszthatatlan a társadalmi és gazdasági rend egészéről. A gazdasági, politikai intézményrendszer változásaival együtt, mint az előzőekből is kitűnik, részt vállaltunk az új művelődési viszonyok kialakításában. Az intézmény érzékelte azokat a feladatokat, melyek a közművelődés tartalmi és formai megújulását jelentették. Azt az igényt, mely az intézmény egész tevékenységét jobban közelítette a társadalmi elvárásokhoz. 1990-től számíthatjuk azt a folyamatot, melyben minden évben újra és újra bizonyítani kellett az intézmény megmaradásának szükségességét. Az ágazati minisztériumban, a megyei szakosztály és a megyei önkormányzat szakbizottságának elképzeléseiben, munkaanyagaiban - tehát az intézmény-fenntartónál -, a különböző pártok programjaiban, de a népművelői körökben is egymást követték az újabb és újabb elképzelések az intézmény átszervezésére. Az önkormányzati választások időszakában a pártok különféleképpen és szélsőségekben gondolkodtak az intézmény jövőjéről. Egyrészt megfogalmazódott a fejlesztés és bővítés, ugyanakkor továbbra is felvetődött az intézmény megszüntetése. Az épületre vonatkozóan a volt tulajdonos, az egyház igénye ebben az időben kapott először nyilvánosságot. Már ekkor megfogalmazta, hogy visszakéri jogos tulajdonát. A rendszerváltás után az „átvilágítás” évei következtek. Bizottságok alakultak a Megyei Önkormányzati Hivatalnál az önkormányzati képviselőkből és az egri Városi Ön- kormányzati képviselőkből. Több mint tíz azoknak az elemzéseknek, munkaanyagoknak, előterjesztéseknek, javaslatoknak a száma, melyeket különböző bizottságok készítettek az intézmény tevékenységéről, jövőbeli működéséről. 1992-ben végre az intézmény körüli helyébe megállapodásos rendezés igénye lépett. Még ebben az évben a fenntartó Megyei Közgyűlés elfogadta az intézmény alapító okiratát. Ezzel lezárult az a három éves folyamat, melynek tétje az intézmény léte vagy megszűnése, az alapfunkciók együtt-tartása agy szétválasztása volt. 56 IX. évfolyam 3. szám - 1999 március
