Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 1-6. szám (1999)
1999 / 3. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Kilián István: Gárdonyi Géza és a ciszterciek levelezéseik tükrében II.
Megnéztem a Gárdonyi Társaság Értesítőjének első számát, amely 1926-ban jelent meg Egerben. Eben az Előszót Kürti Menyhért írta, aki 1924-től 1938-ig volt az egri gimnázium igazgatója. Gondolataiból néhány mondatnyira érdemes felfigyelnünk: A Gárdonyi Társaság zászlóbontása óta eltelt három esztendő a vállalkozásnak nemcsak időszerű és hasznos voltát igazolja, de szükségének is próbát állt bizonyítéka. Amarról a Társaságban egy-kettőre megindult s azóta szépen kifejlett tartalmas és eleven élet beszél; emezt az iránta megnyilatkozott tiszteletből és bizalomból neki juttatott irodalmi és művészeti feladatok megoldása hirdeti.29 Az értesítő szerint a társaság megalakulása óta öt választmányi ülést tartott. Az első ülésen 1923. november 13-án foglalkozott a mauzóleum ügyével. 1923. október 29-én nagy gyűlést tartottak. Ennek elnöke Wemer Adolf, főtitkára pedig Tordai Ányos volt. 1923. december 23-án tartották a II. felolvasó ülést, s ezen Kürti Menyhért tartott többek között előadást Gárdonyi pedagógiájáról. 1924. január 15-én a Gyöngyösön tartotta a társaság felolvasó ülését, s ezen Tordai Ányos rendes tag Első és utolsó találkozásom Gárdonyival címen tartott előadást. A negyedik felolvasó ülést Egerben tartották s Wemer Adolf Eger és Gyöngyös kulturális kapcsolatairól, Tordai Ányos pedig A láthatatlan embernél címen mondta el emlékezéseit. A hatodik felolvasó ülés elnöke ismét Wemer Adolf volt, majd a hetedik felolvasó ülés egyik előadója Dombi Márk Dante lelke a Divina Commediában címen tartott előadást .30 Dombi Márk ugyancsak ciszterci volt. 1917-től 1924-ig tanár és a növendék spirituálisa volt Egerben.31 A ciszterciek és Gárdonyi kapcsolata az elhangzottaknál nyilván sokkal tartalmasabb és elmélyültebb lehetett. A kapcsolat ilyen minőségét azonban egyelőre csak az egyik fél részéről tudtam igazolni. A Gárdonyi-hagyaték felderítése nem volt túlságosan nehéz. Tudtam, hogy jelentős hagyatékot őriz két közgyűjtemény, az egri Dobó István Múzeum és az Országos Széchenyi Könyvtár. Gyanítható, hogy a Petőfi Irodalmi Múzeum is rendelkezik hasznosítható anyaggal. Tovább kellene azonban folytatni a kutatást a ciszterciek hagyatékában. Egerben, Baján, Zircen, vagy a hozzájuk tartozó levéltárakban. Mi történt a dedikált könyvhagyatékokkal, a levelezésekkel a nevezett ciszterciek halála után? Nyilván rendi levéltárakba került. De mi történt azokkal a szerzetesrendek feloszlatása és a gimnáziumok államosítása után? Ezekre a kérdésekre itt most felelni nem tudok. Egy azonban bizonyos, hogy az egri ciszterciek, vagy valamennyi ciszterci gimnáziumban tanító ciszterciek a magyar kultúra jelentős tényezői voltak. Hagyatékuk megőrzése nemzeti érdek. Bizonyára annak tartották maguk a ciszterciek is a feloszlatás előtti évtizedekben, évszázadokban. A feloszlatás után azonban az állam durva és kultúraellenes beavatkozása után ezt a hagyatékot csak nagyon kevesen becsülték. A rendi könyvtárak egy része vagy zúzdába került vagy gondozatlanul elpusztult. A levelezéseknek levéltárakba kellett volna kerülniük. Az sincs azonban kizárva, hogy a rend tagjai szerénységből maguk sem tulajdonítottak jelentőséget ezeknek a folyóméterszámát illetően is jelentős anyagnak. Az elmondottak valamiről kétségtelenül meggyőztek. Ahogyan a jezsuiták vagy a piaristák rendtagjaik halála után hagyatékukat szigorú rendszerességgel őrzik rendi könyvtárakban vagy levéltárakban, úgy kellene a ciszterci hagyatékot is számon tartani, hiszen számtalan dedikált könyv, de ennél mérhetetlenül többet érő jegyzet, levelezésanyag maradt a ciszterci rendtagról rendre, amely dokumentálja a rend képviselőinek kapcsolatát a magyar kultúra jelentős képviselőivel, jobb és sok esetben ők maguk a kultúra őrzői, tovább- adói, képviselői. 34 IX. évfolyam 3. szám - 1999 március
