Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 1-6. szám (1999)
1999 / 3. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Kilián István: Gárdonyi Géza és a ciszterciek levelezéseik tükrében II.
EEET es todomame Kilián 3sk>án fkftfrdöip (fQjégx és aásgeráek levelezéseik tükrében ii. Tordai Ányos 1913-tól 1924-ig oktatta az egri ciszterci gimnázium diákjait. Innen Budára, majd Bajára helyezték. Kapcsolatuk ezekben az években alakulhatott ki. Az írótól tizenhat esztendő választotta el. A ránk maradt levelek tanúsága szerint azonban kapcsolata később is megmaradt az íróval és az író fiával, Gárdonyi Józseffel is, még az író halála után is.21 Abban reménykedtem, hogy legtöbb levelet Tordaival váltott Gárdonyi. Ezt az eddig elért levélhagyaték egyelőre nem bizonyítja. Mindössze egyetlen rövidke levél bizonyítja, hogy Gárdonyi és Tordai levelet is válthattak. Ez is pusztán két szó. Tordai előnyomtatott bajai levélpapírján köszönetét fejezte ki az írónak: Meleg köszöntéssel VIII/1. (Évszám nélkül) 22 Tordai Ányos nagyon jól ismerte Gárdonyi Gézát. Kapcsolatuk nyilvánvalóan Egerből eredt. A Gárdonyi Társaságban - mint erre alább még kitérek - két alkalommal is beszámolt találkozásairól az íróval. Tordai ebből a városból került Bajára igazgatónak, tanügyi főtanácsosnak és házfőnöknek. Egri évei alatt több irodalomtörténeti értékű tanulmányt jelentetett meg. A Borovszky szerkesztette Heves megyei monográfiában ő irta az irodalomról, a tudományról és a kultúráról szóló fejezetet. Pécsett magyar nyelvtani, stilisztikai, retorikai és poétikai kézikönyvet adott ki, amely összesen hat kiadást ért meg. Kötetet jelent meg kódexeink Mária-himnuszairól, s ezen kívül számtalan tankönyvet írt. Több maga írta színdarabot jelentetett meg, s ami mindenképpen figyelemreméltó Puskin Anyeginjének magyar fordításához előszót is írt. 23 Gárdonyihoz nyilván személyes kapcsolat is fűzte, ezt azonban egyelőre csak ezzel az egyetlen két szavas köszönő levéllel tudom igazolni. A magyar tudományos sajtó képviselői azonban őt tarthatták a legjobb Gárdonyi ismerőnek, hiszen Gárdonyi József könyvéről, amelynek címe Az élő Gárdonyi, ö írta a Magyar Kultúra című lapban a recenziót. Érdekes, hogy Gárdonyi József és Tordai Ányos kapcsolattartását több levéllel is lehet igazolni. Tordai nagy irodalomi tekintélynek örvendhetett Egerben, hiszen Gárdonyi kultusza ügyében, amikor Tordai Ányos végleg Bajára költözött, Gárdonyi József, az író fia tőle kért segítséget. Ez a levél rendkívül érdekes, s olyan dolgokra vet fényt, amelyről ma már a Gárdonyi-kultusz legjobb ismerői sem tudhatnak. A levelet 1929. január 21-én keltezte küldője: Mélyen tisztelt Igazgató Uram! A napilapokból értesülök, hogy a mauzóleum kérdése Egerben visszatartóztatatla- nul és gyors lépésekben halad előre, s az eredeti tervezet keresztülvitelében mi már nem igen változtathatunk. A város nemes és jó szándéka ellen sajnos nem cselekedhetünk semmit, mert ez magyarázza meg az elöljáróságnak, hogy az egyszerű fakereszt szebb, mint a nagyszerű görög oszlopcsarnok. Hogy egyikből az érzés sugároz, a másikból a hideg kő lehelete. Dehát most már ne bántsuk ezt a kérdést. Más az amiért írok. A Gárdonyi ház Új Hevesi Napló 31
