Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 1-6. szám (1999)

1999 / 3. szám - VERS, PRÓZA - Fridél Lajos: Bükkaljai ösvényeken X.

Éjszakai táplálkozásuk „eredménye” másnap mindig látható volt. Türelmetlenül vártam hát a pótfényt, azaz a Holdat, s aggódva leselkedtem, hogy derült legyen az ég. Tiz óra után hallottam meg az első pici neszt, azt a pulzusgyorsító apró ágreccsenést, amiről azonnal tudtam, hogy közelednek a disznók. Mint az ördögök, úgy gurultak le a domboldalon, szaporán szedve a lábukat, mert ott vagy 50 méteres füves szakaszon nem volt semmiféle takarásuk.

Négy sötét folt.

A tábla széli földúton torpantak csak meg, valami idegen gyanús szagot érzékeltek, de ez a néhány másodperc elég volt ahhoz, hogy a holdfénynél biztonságos, jó lövést lehessen adni.

Ötvennyolc kilogrammos szép kansüldőt vonszoltam akkor vagy 60 méteren át, dombon fel. Igencsak nem fáztam.

Nem úgy, mint most.

Új Hevesi Napló

9