Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 1-6. szám (1999)
1999 / 2. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Löffler Erzsébet: In memoriam Bakó Ferenc
Löffkr Crzsébet A közelmúltban halálával Eger városa veszítette el, de óriási tudományos életet is, hi- mindössze néhány olyan volt, akik az akadémiai Tagja volt a Tudományos számos egyéb tudomá- nem is vállalkoznék, hogy publikációit, mert önállószáma is rendkívül impo- nagy vonulata volt, talán hivatalos részéhez tartó- népi építészetet, a lakodal- lakások kutatását és a vállaló tevékenységet, a zését, illetőleg annak a négy kötetes műnek a megszerkesztését, amely a több évtizedes munka nyomán létrejött. Feltétlenül említésre méltó az is, hogy miután évtizedeken keresztül az egri múzeum igazgatója volt, Eger történetének egyik legjobb ismerőjét tisztelhettük Bakó Ferenc- ben, aki sokat is tett az egri vár kultuszának és Eger város hírnevének fokozásáért. Sok-sok társadalmi egyesület vezetője, tagja volt, különféle kitüntetések birtokosa, aki méltán viselte a díszpolgári címet is. Én azonban nem ezekről a dolgokról szeretnék megemlékezni, hiszen bizonyára lesznek nálam avatottabb személyek, akik majd összegzik Bakó Ferenc életművét. Sokkal fontosabbnak tartom, hogy megemlékezzem emberségéről, becsületéről és tisztességéről, amelyek alapján tudományos pályájától eltekintve is példakép lett valamennyiünk számára. Nekem abban a szerencsében volt részem, hogy első munkaadóm volt, hogy öt éven keresztül az ő irányítása alatt dolgozhattam és hogy e vele való személyes és munkakapcsolatom egészen haláláig nem szakadt meg. Én hálás vagyok neki azért, mert olyankor alkalmazott engem, amikor más munkahelyen „politikailag” nem voltam egészen makulátlan. Persze nem én voltam az egyetlen, nálam „veszélyesebb elemekkel” volt tele a múzeum, de hát érthető módon mindenkinek a saját dolga a legfontosabb. Ez 1974-ben történt. Valóságos kis sziget volt akkor a múzeum. Nemcsak azért, mert a vár tulajdonképpen fizikailag is el volt szigetelve a várostól, de védelmet és biztonságot nyújtott az ott dolgozóknak, akik valódi közösséget képeztek. Bakó Ferenc igazi úriember volt, olyan, akit érdekes módon soha senkinek eszébe sem jutott „elvtársnak” szólítani, ő „igazgató úr” volt mindig, minden körülmények között. És ez magától jött, senkinek nem kellett felhívni a figyelmét arra, hogyan szólítsa őt, személye tiszteletet és megbecsülést parancsolt. Persze, voltak, akiknek a szemében ez szálka volt, bosszantotta őket az igazgató úr, ezért azután meg is ragadtak minden alkalmat, hogy megtorolják ezt az elvtársiasságon esett sérelmet. Alig várták, hogy betöltse a 60. életévét cJn memóriám ‘Bakó cTerenc Dr. Bakó Ferenc: Fényépezte: Lónyainé Nagy Éva elhunyt Dr. Bakó Ferenc nemcsak egy díszpolgárát veszteség érte a magyar szén Bakó Ferenc a város személyiségének egyike doktori címet viselték. Minősítő Bizottságnak és nyos orgánumnak. Arra megszámláljam összes an megjelent köteteinek náló. Kutatásainak több tudományos pályájának zónák lehet tekinteni a mi szokásokat, a barlangtudományos feladatokat is palóckutatás megszerve54 IX. évfolyam 2. szám - 1999 február