Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 1-6. szám (1999)
1999 / 2. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Kilián István: Gárdonyi Géza és a ciszterciek levelezéseik tükrében
^Kilián 'Jstoán AsásYÁ’rtryr oÁÁvz- ái-& cdi-^escde/c WW&édesiA Gárdonyi-kutatás az utolsó években enyhén szólva nagyon szegényes. Kevesen szánják arra magukat, hogy leveleit, feljegyzéseit kiadják (mérhetetlenül sok munka lenne), s így valamennyi művének ismeretében határozzák meg helyét a magyar irodalomban. A legújabb magyar irodalmi lexikonban Alexa Károly szócikke csak Kispéter András 1970- ben róla megjelent monográfiáját, Z. Szalai Sándornak ugyanebben az évben napvilágot látott Gárdonyi műhelyében című munkáját, valamint az ugyancsak az ő tollából származó Gárdonyi Géza alkotásai és vallomásai tükrében című könyvét említi.1 1974-ben jelent meg Gárdonyi Géza: Titkos napló című kötete, amely az író élete körül kialakult nagyon sok kétséget, pletykát, szóbeszédet eloszlatott. 1977 óta tehát jelentős mű Gárdonyiról csak egy jelent meg. Tóth Tibor Gárdonyitól, Gárdonyiról címmel 1990-ben adott ki egy munkát, amely végigkíséri az író életét a róla szóló emlékezésekkel, az író személyes megniylatkozásaival.2 Gárdonyi Géza Egerben végezte el a tanítóképzőt, s 1882 és 1885 között Karádon, Devecseren és Sárvárott tanított. Innen Győrbe távozott, s itt a Hazánk és a Tanítóbarát című lapokban dolgozott, Szegeden 1890-ig a Szegedi Híradónál és a Szegedi Napló című lapok munkatársa s szerkesztője volt. 1891-től az Arad és vidéke című újságnál, majd Budapesten a Magyar Hírlapnál lett újságíró. 1897-ben költözött Egerbe s ettől az évtől életét csak a szépirodalomnak szentelte. Ekkortól lett neve egyre ismertebb, s tagja lett a Petőfi, a Kisfaludy, a szegedi Dugonics Társaságoknak is. 1910-ben pedig az MTA tagjává választotta. 1992. október 30-án halt meg Egerben.3 Gárdonyi minden valószínűség szerint csak Egerbe költözése évétől, 1897-től teremthetett kapcsolatot Egerben a ciszterci tanárokkal. Korábbi állomáshelyein ugyanis erre alig lehetett lehetősége. Az alább idézett levelek dátumai is ezt a feltételezésemet erősítik meg. Kerekes Károly az Egri Fekete Fehérben megjelentetett cikkében úgy véli, hogy az egy negyedszázadon át Egerben élő író Maczki Valérral, Greksa Kázmérral, Tordai Ányossal, Kürti Menyhérttel és Werner Adolffal tartott kapcsolatot.4 Átnéztem Gárdonyi Géza levelezését, s ez Kerekes apát úr állítását alátámasztja. Greksa Kázmértól ugyan nem találtam levelet, a Széchenyi Könyvtár Kézirattárában azonban őriznek egy rövid táviratot Gárdonyitól Kassuba Domonkosnak is. Az író a ciszterciek közül Maczki Valérral lehetett a legközvetlenebb kapcsolatban. Greksa Kázmér 1886/87-es tanévben mint egyszerű fogadalmas élt Egerben, 1892- 98-ig itt tanított.5 Greksa és Gárdonyi közötti kapcsolat tehát ezekben az években alakulhatott ki. Greksa 1903-tól a zágrábi egyetemen tanított magyar irodalmat. Elbeszéléseket, középkori himnuszokat és irodalomtörténeti tanulmányokat írt, fordított. A Gárdonyilevelezésben nincs annak nyoma, hogy az íróval személyes kapcsolata lett volna. Werner Adolfial, a gimnázium igazgatójával, a későbbi zirci apáttal viszont kapcsolata teljesen hivatalos lehetett. Ezt egy távirat szövege és egy alább idézett Gárdonyilevél tanúsítja.6 Ő készítette fel Kerekes apát úr szerint Gárdonyit utolsó útjára.7 Gárdonyinak Wemer Adolfhoz írt egyik levelét érdemes itt szó szerint idézni: 46 IX. évfolyam 2. szám - 1999 február
