Új Hevesi Napló, 8. évfolyam (1998)
1998 / Különszám - Bodó László: Knezić Károly honvéd tábornok
És ezen nemes szellem folyton nemesbült, folyton mélyebb, s mélyebbre hatolt, míg 1848-ban az egész nemzet a legnagyobb áldozatra is meg nem érett. Aki befolyása alatt élt, az az erényességig föllelkesült úgy, hogy a közönségesen csak parancsszóra, gépiesen gondolkodó katonák között is mindenik önérzetesebb az eseményességig felbuzdult. ” Bóbik Gusztáv visszaemlékezései arra is utalnak, hogy a lelkész hadsegéd és a parancsnok (Knezié Károly százados) között az őt ért egri hatásokról is gyakorta esett szó. „Fennkölt szelleménél, lángoló humánus érzeténél s a magyar nemzet iránti rokonszenvénél fogva tehát, melyet talán rokonságának s a hazafias egri köröknek buzdító befolyása még inkább növesztett: Knezié is lelkesedéssel indult el június második felében zászlóalja élén a fellázadt szerbek ellen összevonuló bácskai táborba, hová őt törvényes magyar hadügyminiszter útján maga a császár és apostoli király rendelte. ” Eger tehát kétségtelen hatással volt Knezié Károly későbbi, sorsdöntő elhatározásaira. Mindenekelőtt arra, hogy a szabadságharc fegyveres szolgálata mellett döntött, önérz e- tére hallgatva, tudatosan, meggyőződésének megfelelően... „A nemzet ügyeiért lelkesülő és mindenre elszánt neje két kis leánykával Egerben maradt... ” A Mecset utca 12-be beköltözött az aggódó-szorongó, szerelemt ől-szeretettől átitatott vágyakozó várakozás! Az egykori Knézich-ház Egerben. 1975-ben lebontották. Új Elevesi Napló 73
