Új Hevesi Napló, 8. évfolyam (1998)
1998 / Különszám - Misóczki Lajos: 1848 forradalmi tavasza és nyara Heves megyében
A forradalmat a lakosság külsőségekkel is vállalta, és kinyilvánította. Egerben március 19-től, Gyöngyösön március 22-től, 25-től pedig az egész megyében az emberek nemzeti színű kokárdát viseltek, és a középületekre zászlókat tűztek. Gyöngyösön még a házszámtáblákat is piros-fehér-zöld színűre festették. Március 24-én, illetve 25-én megye- szerte „sasvadászatot” rendeztek, azaz „minden köz- és magánépületről leszedvén az austriai címert”, a magyar állami címert tették a helyére.19 A forradalom nevében kinyilvánított és ebben a megyében is megvalósított sajtó- szabadság az egyik legfőbb eredmény volt. Az Egri Érseki Könyvnyomda március 19-től szinte naponként ontotta részint a vármegyei törvényhatóság, részint az egri városi tanács közleményeit, gyakran az országos főhatóságok leiratainak sokszorosított példányait. Ennek a nyomdának köszönhető, hogy a gyöngyösi költő, Spetykó Gáspár forradalmi ihletésű versét közölte. Spetykót a március 22-i népgyűlés lelkes hangulata, a gyöngyösi nemzetőrség megalapítása és Petőfi Nemzeti dala késztette versének megírására, amelyet a nyomda április 10-én vagy 11-én tett közzé:20 jJlcitiftctőri bal Lobog a nemzeti zászló, Mint egy megtestesült jelszó! S amennyi színt rajta látunk, Annyi a mi boldogságunk! S van-e élet a világon Olly dicső, mint életünk? Illik hát, hogy minden áron Védje azt hű fegyverünk!... A 10 versszakos költemény országosan is egyedüli nemzetőri buzdító vers. Sajnálatos, hogy forradalmi utunkat már tavasszal az ellenforradalom mellé szegődött, ránk törő nemzetiségek igyekeztek eltorlaszolni. Forradalmunk és nemzeti önvédelmünk ügye ebben a vármegyében is összeforrt. Megindult a nemzetőrök, majd az önkéntes honvédek toborzása. Egerben április 9-én, Gyöngyösön május 21-én rendezték a nemzetőrök zászlószentelő ünnepélyét. A további toborzás és csapatszervezés után, augusztus 1-2- án indultak el a hevesiek a Délvidéket pusztító szerbek megfékezésére. így már a nyártól részt vettek a nemzeti önvédelmi és szabadságharcos küzdelmekben. Közben a júniusi és júliusi helyi közigazgatási és a június 26-i országos választásokon is megállta helyét a megye választójogosult lakossága. A parlamenti mandátumhoz juttatott nyolc képviselő közül az egri Csiky Sándor volt a legtevékenyebb. Puky Miklós a kettős vármegye kormánybiztosi megbízását is megkapta a képviselősége mellé, és 1849. január 3-tól már Heves megye első alispánja, január 29-től Komárom várának és a megyének kormánybiztosa. A gyöngyösi születésű Almási Pált az 1848. július 10-i országgyűlésen a képviselőház alelnökének választották, az év végén Puky Miklóst ő követte Heves megye kormánybiztosi székében, 1849-ben Debrecenben a képviselőház elnöke lett. Április 14-én ő jelentette be az országy- gyűlésen a Habsburg-ház trónfosztását. Másfélszázév távlatából tisztelettel emlékezünk nemcsak 1848 tavaszának és nyarának Heves vármegyei küzdőire, hanem az 1848/1849. évi szabadságharc valamennyi hazai hősére is. Új Hevesi Napló 31
