Új Hevesi Napló, 8. évfolyam (1998)
1998 / Különszám - Misóczki Lajos: 1848 forradalmi tavasza és nyara Heves megyében
egri levelezője is: „Szívemelő volt itt tapasztalni, miként a szabadság, egyenlőség, testvériség nem csupán írott malaszt többé, hanem valósággal életbe lépett intézmény.”13 A gyöngyösi születésű, de Egerben élő Zalár József (családi néven Hízli) a népegyesítő forradalmat verssel köszöntötte:14 ^orraímlom S mit hajdan Krisztus hirdetett: Az egyenlőség nappala, Szabadság és testvériség Világában feltámada. E szentháromság a világ Egy üdvezítő Istene; Ez istenségben higyjetek Ó, népek minden nemzete! Heves vármegyében a társadalmi, nemzetiségi és vallási viszály nem veszélyeztette a forradalom tekintélyét. A vallási türelem és megértés közös, nemzeti ügyet szolgált. Amikor tavasszal és nyáron az országban itt-ott antiszemita megmozdulások zavarták meg a zsidók és a magyar lakosság békességét, az április 10-i vármegyei közgyűlésen elnöklő Blaskovics alispán „keményen... megrótta azt a két ügyvédet, akik az április 7-i egri nép- gyűlésen a zsidók ellen beszéltek”.15 A gyöngyösi lakosság is szinte testvéri egyetértésben élt a zsidókkal. A német nyelvű országos zsidó lapban megjelent egyik ismertetés is ezt tanúsította: „Gyöngyös keresztény lakossága iparkodik ledönteni az előítéletek válaszfalait. (Ezért) minden nemesen gondolkozó ember dicséretét megérdemli a gyöngyösi nép példás viselkedése.”16 Május elején a többi egyház példáját követve izraelita hála-istentisztelet volt a gyöngyösi nagyzsinagógában, amelyen W(esiss) Lippe rabbi a forradalom és a magyar nemzeti ügy melletti lelkesítő beszédet mondott. Az itteni lakosok magatartása döntő volt abban, hogy a helybeli zsidók a magyar érdekek mellé állva anyagi áldozatokat hoztak, és a nemzetőrségbe is jelentkeztek. Sajnos, a társadalmi egyetértés éppen a forradalmi tettek más-más értelmezése folytán néhány helyen hamar felbomlott. A konzervatív szemléletű Nemzeti Hirlap már áprilisban jelezte a társadalmi feszültségeket kiváltó gazdasági tényeket, a folyamatok radi- kalizálódását: „A szőlős vidékeken a kedélyek izgatottsága leginkább észrevehető, ami alkalmasint a dézma megtagadását vonja maga után.”17 Elsőként Gyöngyös környékén szabadultak el a paraszti szemszögből jogos indulatok, amelyek Gyöngyöstarjánban zavargásokhoz vezettek. „A nép ugyanis rosszul fogva föl a szabadság eszméjét, az összesített és elkülönzött földesúri birtokot erőhatalommal elfogalalá.”18 A gyöngyösi és a vármegyei hatóságok a földfoglaló paraszti mozgalmak terjedésének és a szolgáltatások megtagadásának megállítására törvényszéki ítélettel és sorkatonaság helyszínre rendelésével léptek fel. Új Hevesi Napló 29
