Új Hevesi Napló, 8. évfolyam (1998)
1998 / Különszám - Csiffáry Gergely: Mária főhadnagy
1849. május 21-re virradó éjszaka volt a vár általános ostroma: Lebstück „Károly” huszártiszt a gyalogsággal együtt létrán kúszott fel a falakra. Reggelre Buda vára a honvédek kezére került. Három hétig maradtak a tüzérek Budán. Közben a tisztek mulatságot rendeztek, ahová Mária férfiruhában ment el. Egy Mezei nevű tiszt felismerte, és ennek a híre csakhamar eljutott Görgeyhez is. A fővezér kémnek hitte, és elrendelte a letartóztatását. Jónák és Liptay nevű tiszttársai siettek Kossuthhoz, aki a tényekkel megismerkedve elrendelte szabadon bocsátását. Az osztrák túlerő elől Budáról a tüzérek dél felé vonultak vissza: A Szeged melletti Dorozsmán a tábori lelkész előtt Mária és Jónák házasságot kötött, a nászlakomát azonban már megzavarta a hirtelen rajtuk ütött ellenség. Menekülniük kellett: „Mégis magammal vittem szalvétába kötve egy egész túrós rétest, és a ló nyergéhez kötöttem. ” - emlékezik Mária a félbeszakadó esküvői ebédre. 1849 nyárvégén a szabadságharc ügye végleg elveszett. Augusztus 18-án Facset környékén férjével együtt fogságba esett, az aradi várba vitték őket. Amikor a vár parancsnoka gróf Thun tábornok megtudta, hogy Mária gyermeket vár, enyhített börtönének a szigorúságán. Kiutaltatott egy lakást Máriának, Arad városában, ahol ugyan állandó felügyelet alatt élt, de mégis emberibb körülmény közt teltek terhessége utolsó hónapjai. Fia születéséről így emlékezik: „December 24-én egy egészséges fiúgyermeknek adtam életet, mely hírre férjem, Jónák őrnagy két altiszt kíséretében eljött a keresztelőre." Tudjuk, hogy a napló nagyon tartózkodó. A 16 évi vasban eltöltendő várfogságra ítélt apát ugyanis szuronyos őrök kísérték a cellába, hogy gyermekét megláthassa. Máriát és a kicsinyt egy fogolyszállítmánnyal három hónap múlva Pestre vitték, majd Horvátországba internálták. Ez kedvező ítélet volt. Táborba vonuló nemzetőrök búcsúszemléje a pesti városháza piacán Gouache 8 VIII. évfolyam 1848-as különszám - 1998
