Új Hevesi Napló, 8. évfolyam (1998)
1998 / Különszám - Csiffáry Gergely: Mária főhadnagy
Cöiffárp (gerplp Károly főhadnagyként ismerték, a szabadságharc egyik legvakmerőbb tisztjeként emlegették. Harcolt a kápolnai csatában. Szolgált Guyon légiójában. Ott volt Branyiszkó hősei közt. Részt vett Aulich, Dembinski és Görgey seregében. Talán nem is volt olyan jelentősebb csata, amelyben ne harcolt volna. Szemtanúk szerint ő semmisítette meg az újfalusi hidat, hogy útját állja az ellenségnek. Az aradi fogságban szülte meg gyermekét. Élete alkonyán a legnagyobb szegénységben, Pesten mosónőként tengette életét. Az újpesti temető díszsírhelyei közt egy keskeny obeliszk emelkedik. Rajta egyszerű felirat: Paschné Lebstück Mária 1848-49-es főhadnagy. Ki volt ez az asszony, miként lett a magyar szabadságharc ünnepelt hőse? Százhatvannyolc évvel ezelőtt született Zágrábban, 1830. augusztus 15-én. Édesapja jómódú kereskedő volt, édesanyja az osztrák báró, Simunic Baltasar (1785-1861) testvére volt. A gyermek Mária 13 éves korától nagybátyja bécsi házában nevelkedett. A brigadéros Simunic 1848 október végén már mint altábornagy, egy császári hadosztályt vezetett a magyar szabadságharc elfojtására. A báró, a magyarok elleni harcával kérkedő emlékiratait 1861-ben ki is adta. Az 1848. március 13-án kirobbant bécsi polgári forradalom eseményei Máriát is magukkal sodorták, eladta fülbevalóját, árából kabátot, inget, pepita nadrágot és egy pár férficsizmát vásárolt. A haját rövidre, férfiasra nyíratta. Röviddel ezután a bécsi Kärtnerhof mellett őrszolgálatba állt, már nem Mária, hanem Károly névre hallgatott. A bécsi nép forradalmát Giron Péter vezetésével német ifjak is segítették, majd a jogászok csapatában harcolt „Lebstück Károly" is. A harcokban megsebesült, s mire az ő könnyű fejsebe begyógyult, a forradalmat eltiporták. A felkelésben résztvevők ellen kíméletlen hajszát indítottak az ellenforradalmi erők. Rejtőznie kellett, újra női ruhába öltözött, és elmenekült Bécsből. Viszontagságos út után Győrbe érkezett. Wimpassingnál csak nehezen tudott átjutni a felrobbantott híd roncsain., Csorna körül a szekere alatt beszakadt a Rába jege. Honvédek segítették ki a jeges vízből, majd egy kevés pálinkával megkínálták, s katonaköpenyt adtak neki. így jutott el Győrben élő nővéréhez, aki egy gazdag mészáros mester felesége volt. Megérkezése után másnap csatlakozott a magyar forradalomhoz, felkereste a városban állomásozó német légiót, amelynek a parancsnokát, Giron Pétert még a bécsi harcokból ismerte. 1848. december 26-án visszavonultak Győrből, mert Windisgrätz herceg a seregével közeledett. A folyamatos visszavonulás során egészen Bábolnáig hátráltak. Máriának itt volt az első ütközete Magyarországon. Miután a csatában a légiósok gyáván viselkedtek, otthagyta őket, s Pesten felkereste Söll Vitalis őrnagyot, mert a tiroli vadászokhoz szeretett volna kerülni, s ez sikerült is neki. Az ezután következő csatákat, s az egész téli hadjáratot a tiroli vadászok soraiban küzdötte végig. A tiroli vadászokkal Pestről Vácra masíroztak, ahol megütköztek az osztrákokkal. Innen továbbvonultak a bányavárosok irányába. 1849. január 17-én Kmety tábornok rövid csata után szétszórta az ellenforradalÚj Hevesi Napló 5
