Új Hevesi Napló, 8. évfolyam (1998)

1998 / 4. szám - KÖNYVSZEMLE - Cs. Varga István: Máter Juhász könyvének margójára

A temesvári színház vendégjátéka Egerben üepReg^űftő, 5e mi végre? A stúdiószínház a kísérletezésre van kitalálva, ott tehát lehet bukni is, de rendkí­vülit is alkotni a vájtfiilü közönség örömére. Az egri Gárdonyi Géza Színház első stúdió­produkciója azonban valami okból a műsorkészítők hálójába akadt, véletlenül ott maradt, s így aztán megcsodálhattuk mint egy különleges barnaszámyút, vagy pávamintás kék hártyá- jú példányt. John Fowles darabja, A lepkegyűjtő eredetét tekintve minden bizonnyal újsághír­ből született. A főhős Ferdinand (Giacomello Roberto, de magyar nyelven játszik) valószí­nűleg létező figura, lepke helyett vagy mellett begyűjt egy ritka példányt: egy tehetséges képzőművészeti főiskolás szép lányt, s igyekszik - jelképes értelemben - gombostűjére szúrni. Feltételezem, ilyen figurák vannak, voltak, még lesznek is. Beteg lelkű emberek, akik birtoklási vágyukat ilyen ösztönszinten képesek teljesíteni). A darab másik szereplője Miranda (a tehetséges, mutatós Lehoczky Andrea meg­formálásában) a dolog természetből adódóan ebben a hálóban (jelen esetben pincében), s amit a darab elején már sejtünk is, a végén elpusztul. Ilyen lányok is vannak, még többen is, mint gondolnánk. S ha nem is ilyen kiélezett helyzetekben, de számtalan nő vergődik a férfisovinizmus lakásból, vagyonból, társadalmi pozíciókból szőtt hálóiban (pincékben, odúkban), ketrecben. A darab története tehát mondhatni szokványos, magasabb szintre a rendezői szán­dék, a színészi játék minősége, s a megvalósítás mikéntje különös esztétikai minősége emelheti, emelhetné, emelhette volna. Nem igazán látni, hogy az általános erkölcsi tanulságon túl mi indokolta e darab­nak az egri pódiumon yaló bemutatását. Miféle társadalmi vagy emberi csapdákra irányítot­ta rá a figyelmet? Vas Zoltán Iván tisztességes mesterember munkát végzett, de ennél nem többet (Kérdéses, hogy az utaztatható társulat létszámát kívánta-e növelni a videobetétek szereplőivel, avagy tényleg dramaturgiai szerepet szánt a lepkegyűjtőről nyilatkozó „utca embereinek”. S mi végre a fdmbetétek az Alien-utánérzések? Wemer József díszlete lehet­ne jó, érdekes, de azt is mondhatnánk, kissé kényszerszülte. A Gárdonyi Géza Színház Stúdiószínházának első produkciója szándékában min­den bizonnyal korszerű és nemzetközi kívánt volna lenni. Az előbbi jelző mértékkel mond­ható el rá, az utóbbi talán. Miért volna érdemes műsorra tűzni John Fowles munkáját? Az előadás vélhetően igazi indoka a továbbiakban az egri színházhoz szegődő Lehoczky Andrea kvalitásainak bemutatása volt. Hacsak ezért nem... J.I. 78 VIII. évfolyam 6. szám - 1998 december

Next

/
Thumbnails
Contents