Új Hevesi Napló, 8. évfolyam (1998)
1998 / 4. szám - KÖNYVSZEMLE - Cs. Varga István: Máter Juhász könyvének margójára
A kezdetben szegényes technikai felszereltsége is megváltozott: ma már 300 fős, szépen berendezett díszterem, korszerűen berendezett klubhelyiségek, közösségi helyiségek, video, hangtechnika, számítógépek állnak rendelkezésre. 1959 áprilisában az MSZMP Politikai Bizottsága határozatot hozott, hogy a megyei és járási székhelyeken egy-egy kijelölt művelődési otthon nyújtson szakmai, módszertani segítséget a területén működő művelődési otthonoknak. Ebben az időben minden jelentősebb állami intézkedést előbb a párt illetékes szervei tárgyaltak és hoztak határozatot. így a párthatározatot figyelembe véve a Művelődési Minisztérium 1959-ben hét megyében, közöttük Heves megyében (Egerben is) megszervezte a művelődési otthonok megyei hálózati központját, a népművelődési tanácsadót. Vezetője Schillinger Attila volt (1956-tól 1964-ig volt igazgató). A Művelődési Minisztérium és a Népművelési Intézet még ebben az évben Egerben rendezte meg a hét megye népművelőinek tanácskozását, ahol megbeszélték és kidolgozták a népművelési tanácsadók feladatait. A városi Művelődési Ház munkája 1954-től 1964-ig. Mi történt ebben az időben? Az épületben a háború előtt és utána is kulturális élet folyt, melynek szervezője, irányítója a katolikus egyház és az iparosság. Az akkori tartalmi munkára az egriek még ma is szívesen emlékeznek. A Művelődési Házzá alakulás éve tehát: 1953. Kezdetben nagyon szerény felszerelése volt: mindössze 450 db szék, 4 db zongora, 1 db cimbalom, 1 db rádió, 20 db hanglemez (lemezjátszó nélkül!), 1 hangerősítő 1 mikrofonnal, 1 magnetofon 4 hangszóróval. Szegényes jelmeztárral és szemléltetőeszköz-tárral is rendelkezett. Az első igazgató Cs. Adám Éva volt. A következő évben három személy váltotta egymást az intézmény élén. Az igazgatón kívül egy művészeti, egy oktatási és egy gazdasági előadó volt főállásban. Rajtuk kívül egy fűtő és egy takarító dolgozott. Említésre méltó, hogy balettiskola is működött az épületben, melynek főállású vezetője Dr. Török Endréné volt. Egyéb művészeti közösségek és szakkörök is helyet kaptak az intézményben: fotószakkor, sakk-kör, képzőművészeti szakkör. Népi zenekar, népi tánccsoport, színjátszó csoport. Rendszeresek voltak a társastánc-tanfolyamok és össztáncok. A diáktánctanfolyamok és az össztáncok szakmai vezetője Begovits György, segítője pedig Valkay Emil tánctanárok voltak. A tánctanfolyamok eredményére is építve rendszeresek ebben az időben a bálok: Katalin-, Ilona-, Anna-bál, különböző farsangi és húsvéti zenés-táncos rendezvények. Mindegyiket látványosan, ötletesen rendezték meg: volt szépségverseny, táncverseny, tombola, stb. Jelentős volt a munkája a Heves Megyei Népi Együttesnek, mely 1956-ban országos hírű együttessé vált. Ennek külön énekkara is volt, melyet Geibinger Sándor és Valentin Kálmán vezettek, majd később Huszthy Zoltán is csatlakozott hozzájuk. A tánccsoportot Veres Éva vezette, a népi zenekart pedig az Egerben népszerű Suha-Csemiczky együttes alapítója, Suha Balogh Pál. 60 VIII. évfolyam 6. szám - 1998 december
