Új Hevesi Napló, 8. évfolyam (1998)
1998 / 4. szám - KÖNYVSZEMLE - Cs. Varga István: Máter Juhász könyvének margójára
. V/d'//^d. ■ Irodalmi estek a Kálvin Házban JuSítnafi, a 55ént Ö5vecppneß történe téróT és m ás egjpeßeßrüf Nehéz ellentmondani a szíves invitálásnak, főképp akkor, ha kellemes programra, szép környezetbe és jó társaságba hívják az embert. S ez így történt, mert már második alkalommal tartott irodalmi estet a Károli Gáspár Egyesület Egerben. A lakóházból nemrégiben példásan visszaalakított, szépen berendezett Kálvin Házban került sor a találkozóra. Ködöböcz Gábor irodalomtörténész, főiskolai adjunktus októberben az angol tanszék nyugalmazott tanárát, a jeles műfordítót, költőt, Szokolay Károlyt szólaltatta meg. Legutóbb pedig november 9-én dr. Lőkös István irodalomtörténész, a debreceni KLTE világirodalmi tanszékvezetője volt az irodalom iránt érdeklődő egriek „ítélőszéke előtt”. Az egri születésű irodalomtudós már 1985 óta Kelet-Magyarország egyik legnagyobb egyetemén oktat, de mindmáig megmaradt egri polgárnak, akivel lehet beszélgetni - ahogyan Ködöböcz Gábor fogalmazott -, afféle „ajándék-ember”, akinek bizalomkeltő szavai, mindig naprakész gondolatai isteni ajándékként szolgálnak. Most is érdekfeszítő gondolatokkal örvendeztette meg hallgatóságát, pedig az előadás és beszélgetés témája látszólag távoli volt: a horvát irodalomról esett legtöbb szó. Dr. Lőkös István irodalomtörténészt szaktudományi berkekben mint Miroslav Krleza munkásságának kutatóját, s a horvát irodalom jó ismerőjét tartják számon. Számos kötetet jelentetett meg e tárgyakban. Ezek közül legnagyobb az az átfogó tanulmánykötet, melyet a Nemzeti Tankönyvkiadó adott ki 1996-ban A horvát irodalom története címen. Ezen az estén szó esett még a tavalyi kiadású tanulmánykötetéről, melyben Zrínyi Miklós eposzának horvát epikai előzményeiről, továbbá Krleza Ludovikás éveiről, és az - általunk eddig ismeretlen - XVI. századi szerző, Marko Marulic Palatínus eposzáról, melyet a bibliából ismert Judit történetéről írt. Lőkös tanár úr mostanában nagy fába vágta a fejszéjét, mert a három anyanyelvű, latinul, horvátul és olaszul beszélő és alkotó dalmáciai szerző erős tájnyelvi formában írott munkájának fordításába fogott. Az eposzból aztán megtudhatjuk, hogy a szép és erkölcsös özvegy, Judit miként szabadítja meg városát a Nabukodonozor által odaküldött Holofemésztől. Az izgalmas és gazdag fantáziával megírt reneszánsz munka bizonyára a költő Zrínyi Miklós olvasmánya és példája lehetett. A Kálvin Házban megtartott kedélyes estnek másik apropója is volt. Az egri irodalomtörténészt a jelenlévők 65. születésnapján ünnepelhették, Kádár Zsolt református lelkész az egyesület nevében - egyben mint az egri református gyülekezet presbiterét is - egy Károli-biblia fakszimile kiadásával köszöntötte az ünnepeltet. S hogy milyen tervekről számolt be dr. Lőkös István? Mint elmondta, két dédelgetett vágya, hogy Krleza és Ady irodalmi kapcsolatáról értekezzen, s mivel ez már politikailag is lehetséges, megírja hézagpótló művét a jövő irodalmárainak. Bevezetés a croatisztikába... címmel. 52 VIII. évfolyam 6. szám - 1998 december
