Új Hevesi Napló, 8. évfolyam (1998)
1998 / 4. szám - KÖNYVSZEMLE - Cs. Varga István: Máter Juhász könyvének margójára
Gíaíc. z Attila ívűit A szomszédomnak vér csordul a száján. Tüdőbajos. Még néhány napja van, hogy fuldokolva ökrendezzék, s aztán sajnálva benne sorsukat sokan majd kérdezik: „hány évet ült? - hetet... Kereszt se lesz a sírhantja felett. Hogy miért élt? Ki tudna rá felelni? Gúlába hordott kövek sorsánál még sokkal többre úgyse vitte senki. Családja nincs. Idősebb férfi már; csak ifjú vágyaktól levetkezett húsát nyeli a gúla, kő helyett... Vác, rabkórház, 1955 január "Bőiből) Öjééb í)intnu§5 A Pálos rendnek (Zenéjét szerezte: Ottó Ferenc) Egybeomlott könny és a vér, nyílt seb lett az ország, nyugatra pernyét hord a szél; tanyák, falvak sorsát. Csillag sincs, sötét az erdő, mégis mécsek égnek! Boldog Özséb szól az első pálos remetéknek. Szállj, ragyogj te mennyei fény, angyalszárnyú ének, fájó szívén: magyar szívén minden remetének. Add Urunk, hogy rab és szegény - mind testvérre leljünk! Áldd meg hazánk, hogy a remény átölelje lelkünk! Kicsiny láng a hit, de tiszta Új Hevesi Napló 7
