Új Hevesi Napló, 8. évfolyam (1998)
1998 / 2. szám - KÖNVSZEMLE - Pásztor Emil: Egy érdekes Heves megyei könyv
Számos helységnevet hibásan közöl a könyv: Aknalatina (12. o.; helyesen: Aknaszlatina), Dévabánya (63. o.; helyesen: Dévaványa), Firtosmartos (39. o.; helyesen: Firtosmartonos), Nagykáló (58. o.; helyesen: Nagykálló), Vállalj (52. o.; helyesen: Vállaj). Bajza József sem Szűcsiben (14. o., hanem Szűcsiben született; ez a helységnév hosszú live] írandó, mert eredetileg királyi szolgálatban álló szűcsök lakóhelye volt ez a falu. Azt is itt kell megjegyeznem, hogy Baráti Szabó Dávid nem "baráti születésű" (102. o.), hanem baráti. Róla írva helytelen "az 1754-ben alapított egri jezsuita rend" megfogalmazás, hiszen a jezsuiták rendjét Loyolai Szent Ignác alapította a XVI. században. 1754 a jezsuiták Egerbe költözésének az éve! Almásy Pálról, aki 1849-ben Debrecenben a képviselőház elnöke volt, tévesen írja a könyv: "Április 14-én a Ház határozata alapján ö mondta el a Habsburg-ház trónfosztásáról megfogalmazott nyilatkozatot." Ezzel szemben mik a történelmi tények? A trónfosztó függetlenségi beszédet Kossuth Lajos mondta el, s a képviselőház a függetlenségi nyilatkozat megfogalmazásával Kossuthot, Szacsvay Imrét és Gorove Istvánt bízta meg. Gyöngyösy Lászlóról (1861-1923) többek között azt olvassuk a 21. oldalon.: "Számos publikációja jelent meg az országos sajtóban. 1886-ban Mikszáth Kálmánról egy önálló könyvet is közreadott." Itt okvetlenül meg kellett volna említeni, hogy Gyöngyösy életének fő műve az Arany János élete és munkái című, 1901-ben megjelent, 391 oldal terjedelmű életrajz. (Ennek egy példánya az én könyvtáramban is megvan. Édesapám kapta ezt jutalomkönyvként 1903-ban: "szorgalmát méltányolva emlékül" adta neki a szarvasi főgimnázium.) Szvorényi Józsefnél a kötetben javítandó hiba, hogy egri kiadású müvének címe nem Ékesszótártan (61. o.), hanem Ekesszólástan. Olykor a fogalmazás is gondatlan, például ebben az Almásy Pálról írt mondatban: "A szabadságharc leverése után emigrált s egyidejűleg Genfben, Brüsszelben és Párizsban élt." Vajon hogyan élhetett Almásy egyidejűleg ebben a három városban? Másutt helyesírási hibák vonják magukra a figyelmünket. Például Hejőcsaba és a benne a Hejő folyó neve két helyütt is ly-nal van írva (a 10. és a 87. oldalon). A 108. oldalon egyetlen szóban két helyesírási hiba is előfordul: "sulytotta"; ezt hosszú ú és j betűvel kellett volna írni: sújtotta. Ennél kisebb hiba, de azért megemlítem, hogy a könyvben többször "kulturális" van írva a helyesen rövid u-val írandó kulturális helyet. (A kultúra- kulturális szópárban olyan időtartam-váltakozás érvényesül, mint a múzeum - muzeális szópárban!) Sajnálatos, hogy a nagy magyar festőművész, Munkácsy Mihály nevét is hibásan írták (az 51. oldalon). Reméljük, hogy ha további példányok készülnek ebből az egyelőre talán csak szűkebb körnek szánt érdekes tartalmú kötetből, mostani megjegyzéseimnek hasznát veheti a szerző és a nyomda. 56 VIII. évfolyam 2. szám - 1998. április
