Hevesi Napló - Új Hevesi Napló, 7. évfolyam (1997)
1997 / 5. szám - SZÍNHÁZ, ZENE, TÁNC - Szíki Károly dokumentumfilmje Eger 1956-os áldozatairól
tartalmú egyházzenét komponál. Nála a kompozíciót nem a liturgia határozza meg döntően. Személyesen formálja meg a mise jellegét a kötelező formai kötöttségek határain belül. A Missa Agriensisből felcsendülő két részlet vágyat ébresztett az egész mű meghallgatására, hiszen a bemutatott két tétel szépsége nem tudta feledtetni az elmaradt tételek hiányát. A következőkben Kátai László nyáron bemutatott II. Requiemjéből az Agnus Dei, Lacrimosa és a Recordare című tételeket hallhattuk, a Movendo kórus és Hegyesi Hudik Margit előadásában, orgonakísérettel. Személyes indíttatásból, édesapjára emlékezve komponálta a szerző a két Requiemjét, melyeknél a személyes, bensőséges hangvétel, érintettség még inkább kiemelte, zeneileg színezte a hagyományos hangszerek mellett szintetizátor alkalmazása. A II: Requiem elején és végén gyönyörködhettünk misztikus színezetű hangeffektusokban, melyek arra engedtek asszociálni, mintha egy testét elhagyó emberi lélek szállna Teremtője felé. Általában minden mise legszebb tétele az Agnus Dei lírai könyörgése. A komponista a II. Requiem bensőséges, megindító gyöngyszemévé varázsolta ezt a tételt, mely a szopránszólót éneklő Hegyesi Hudik Margitnak kiváló szubjektív interpretálási lehetőséget nyújtott hangorgánumának megcsillogtatására. A katartikus hatású Lacrimosa után foldöntúlian szép vigasztalást nyújtott a lélekkel áthatott Recordare tétel, melyből érezhettük a megmentett lélek biztonságát Isten kezében. Kiművelt, gazdag tartalmú egyházzenében gyönyörködhettünk ezen az esten. Kátai László színes és kifejezésteljes müveiben magasrendű hangvétellel párosul alkotójuk vallásos érzülete és kivételes mesterségbeli tudása.--------------- * ---------------J §>zíkt járóig Áükmnerttumftlmje 3Eger 1956-05 álkozaíaíról 1956. december 12-én brutális tömegmészárlást rendeztek Egerben az ellenforradalom győztesei. Gyanútlan járókelők lettek egy fanatikus halálbrigád áldozataivá. Egy részük meghalt, mások életre szóló sebeket szenvedtek - testben és lélekben. Ami a zsidóságnak a holocaust, az a magyarságnak 1956. Ugyanúgy beszélni kell róla és feltárni a valós történelmi tényeket, hiszen a túlélő kortársak, az akkori események szemtanúi még köztünk élnek. Csak ők mondhatják el nekünk, mi is történt valójában a forradalom alatt, majd a megtorlás idején. Sziki Károly dokumentumfilmjét ez év október 22-én mutatták be három részletben, három helyszínen. Az egri G.G. Színház, az EKTF és az Ifjúsági Ház adott otthont a békés megemlékezésnek. Bár sokan vettek részt a vetítésen, a város lakói várják az ígért televíziós bemutatót. Olyan történelmi tényeket tartalmaz a film, melyet minden generációnak illene megismernie. Iskolai történelemórák anyagául szolgálhat a videó-felvétel. Talán csupán a lehetőséget nem ismerik, hogyan juthatnak hozzá. Új Hevesi Napló 55
