Hevesi Napló - Új Hevesi Napló, 7. évfolyam (1997)
1997 / 4. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Losonci Miklós: Az európai barokk és klasszicizmus nagy párbeszéde Egerben
is ideértve, minden építészeti egységben Eger szellemisége lüktet, - arányaitól, keletkezési időpontjától függetlenül. Önmagában is létezik minden építmény, de a város megfellebbezhetetlen összhangját is szolgálja. Páratlan pontja két építészeti remekmű immár másfél évszázados, nem szűnő, hanem mélyülő, nagy párbeszéde, mely fölfedezetlen világérték, - a líceum és a katedrális. A barokk és a klasszicizmus azonos értékrendje, - Fellner Jakab és Hild József örök érvényű találkozása, nem méreteiben, hanem minőségében az építészet új fővárosa Eger. Nem kisebb, nem elhanyagolhatóbb, mint a bécsi Stephansdom környéke, mint a londoni British Museum, mint a párizsi Etoile, mint München, mint Szentpétervárott az Ermitage. Értékben nem kisebb. Eger legalább annyira megdönthetetlen a természet és az értelem sok évszázadot tömörítő látványában, mint Pozsony, Zágráb és Kolozsvár. Fellner Jakab a magyarországi barokk és Hild József a magyar klasszicizmus két meghatározó építésze, tomüvük - két remekmű - Egerben emelkedik. Önmagukban is maradandó alkotások, egymással szellemileg kezet fogva immár időtlen társalgásuk révén még szebbek; a líceum és a székesegyház Európa egyik legigézőbb építészeti párbeszéde. A nikolsburgi születésű Fellner Jakab 1722-ben látta meg a napvilágot és Tatán hunyt el 1780-ban. O a magyar későbarokk legkiválóbb mestere, melyről tatai, pápai, veszprémi, cseklészi építményei tanúskodnak. Gróf Eszterházy Károly szolgálatában dolgozott, száz épülete ma is látható az ország minden részén. Főműve az egri líceum, 1765 és 1785 között épült, a nagyvonalú tömb visszafogottan elegáns homlokzattal vált emlékezetessé. Joseph Ignatz Gerl 1762-63-ban készíti el az első, négyszög alaprajzit tervet, melyet Fellner jelentősen megváltoztatott. Ö adta meg az építmény teljes karakterét, melyet Fellner tanítványa fejezett be a kivitelezésben, Grossmann József. A nyugalom méltósága hatja át az egyszerűsített formákat, melyeknek részletei kifogástalanok, összhatása lenyűgöző. Szemlélése közben érezzük, hogy nagy tettekre vagyunk hivatottak, az építészet az ő közreműködésével filozófiánkat és tetteinket alapozza. Azzal még inkább, hogy Franz Sigrist és Kräcker János Lukács freskói a belső térben az építészet barokk pompáját véglegesítik, árnyalják. Fellner Jakab alkotása önmagában is páratlan építészeti teljesítmény, Hild József azonban önnön müvének létrehozásával, immár klasszicista elemekkel e barokk ünnepet is gyarapította. Hild József Pesten született 1789-ben, a francia forradalom kitörésének esztendejében, és a kiegyezés időpontjában, 1867-ben halt meg. Művészetét azonban ránk hagyta örökségül, szelleme él. Csak Pesten 917 terve alapján emelkedtek házai és középületei, ő a pesti magyar klasszicizmus Polláck Mihály melletti másik vezérszólama. Nevéhez fűződik a bajnai és gyömrői kastély, a kunhegyesi és ceglédi református templom, az esztergomi bazilika, melyről Le Corbusier vallotta, hogy az európai klasszicizmus egyik főműve. Hozzátehetjük - az egri székesegyház is. Halmon koronázza a térséget, korinthoszi oszlopok és a timpanon fölötti szoborcsoport vezeti az embert a belső tér otthonos tágasságába, mely maga az építészeti formákkal testesült nyugalom és harmónia. A két építmény méretei is hasonlóak, a líceum hossza 85 m, magassága 53 m; a székesegyházé 93 m és 54 m. Különös matematikai törvény figyelhető meg: a szám relativitása. Ha a líceumot egy 32 VII. évfolyam 4. szám - 1997. október
