Hevesi Napló - Új Hevesi Napló, 7. évfolyam (1997)
1997 / 4. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Henry Scott Holland: Mi a halál?
Nem csoda hát, ha merengésemben Jeremiás prófétával felkiáltok én is: "Elámul az ember, mert Isten alkotásait fel nem foghatja. 0 a mindenség alkotója!" (Jer. 10. 12-16.) Henry Scott Holland: Mi a ViaIáI? MI A HALÁL? A HALÁL AZ SEMMI. SZÓRA SEM ÉRDEMES A halálom az semmi már, olyan, mintha csendesen átmentem volna a másik szobába. Még mindig ketten vagyunk. Ez én vagyok, ez pedig Te. Most is azok vagyunk egymásnak, mint valaha, régen. Hívj engem továbbra is a régi, megszokott, gondtalan módon, mint régen. Ne változzon meg a hangod, ne legyen fáradt! Viselkedésed komoly, bánatos. Nevess! Mint ahogy régen ketten nevettünk, és együtt élveztük apró vicceinket. Szórakozz! Nevess, mosolyogj... gondolj rám, és imádkozz értem! Engedd meg, hogy nevem említve legyen örökre a családban, mint amikor régen távol voltam tőletek. Engedd meg, hogy beszéljenek rólam, a bánat minden árnyéka nélkül. Az életednek most is annyi értelme van, mint valaha volt. Az élet most is az, mint valamikor, teljes, elszakíthatatlan, folyamatos... megy tovább. Mi más a halálom, mint egy jelentéktelen véletlen? Miért felejtsetek el? Amiért nem láttok? Mert láthatatlan vagyok? Várlak Téged, csak egy intervallumra várok, nagyon közel vagyok hozzád, valahol nagyon közel, körülötted, minden sarkon. Minden rendben van, és ez így van jól. Most is, Isten nevében. (Fordította: Intze-Trak Gyulárté) Új Hevesi Napló 29
