Hevesi Napló - Új Hevesi Napló, 7. évfolyam (1997)
1997 / 1. szám - VERS - PRÓZA - Várkonyi György: Trianon - Párizs
TRIANON — PÁRIZS Hallották már e két szót: Trianon, .......Párizs!? H allották már a szügyön ló'tt ló hörgó' nyerítését, a folyóba borult szekérről menekülők bugyborékoló fuldoklását, a földre szorított, meggyalázott nők velőtrázó sikolyát, az összevagdalt, sóval bedörzsölt testű emberek vinnyogását, a falhoz taszított, elmetszett gégéjű apák hörgését?! Hallották már e két szót: Trianon,......Párizs!? N emzetünk guillotine-ját állították egykor a főtérre mindkét helyen. Trianon után a megcsonkított, tönkrevert hazát sikerült poraiból föltámasztani, létrehozva négyszáz éves rabság után a független, Magyar Királyságot, mert zászlónkra azt írtuk: nemzeti és keresztény! De 24 év után e zászlót sárba dobtuk, idegeneknek gazsuláltunk, elfelejtettük, mire kötelez Szent István keresztje. Jutalmunk méltó volt tettünkhöz. Ötven éve, 1947. február 10-én, a cinikus, szűk látókörű nagyhatalmak Párizsban lepecsételték koporsónkat. Tökéletes sötétség borult ránk. Szívünk meghasadt, gerincünk eltörött. Szégyenünknél csak butaságunk volt nagyobb. Öngyilkos nemzetté lettünk! S azóta? Megöljük magzatainkat, mielőtt megszületnének. Aki mégis megszületik, öngyilkosságba kergetjük. Ha túléli, alkohollal, dohánnyal, kábítószerrel mérgezzük. Elvesszük munkahelyét, hitét, erkölcsi tartását. A nyugdíjasra rákiáltunk: minek vagy még?! A fiatalt félrevezetjük, hamis ideákkal áltatjuk, ostobává tesszük. S ha felvillan a remény, lehetőséget kapva a sorstól a jobbításra, kit állítunk az ország élére...?! Meddig hitegetjük még magunkat, meddig dagonyázunk a langymeleg posványbán, meddig várjuk el, hogy mások döntsenek sorsunkról, meddig ez a felelőtlen bambaság gyermekeinkkel szemben?! Meddig?! Meddig kell, hogy fájjon, nagyon, hogy kínunkban felordítsunk?! Elég! Elég! Elég! Hallották már e két szót: Trianon, .....Párizs?! S oha, de soha el nem feledhetjük! Ha egy nemzet önként megy a vesztőhelyre, ha nem tesz semmit boldogulásáért, ha nem védekezik szívós kitartással, ha nem támad ravaszsággal, oroszlán bátorsággal, eltöröltetik a történelem színpadáról. Ezt akarjuk?! Gyermekeink rabszolgák legyenek, unokáink páriák?! Hallották már e két szót: Trianon.......Párizs? Vá rkonyi Qyörqy Eger, 1997. február 10. MII# VII. évfolyam 1997. március hó * l. szám