Hevesi Napló - Új Hevesi Napló, 7. évfolyam (1997)

1997 / 3. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Martinovitsné Kutasi Ilona: Olvasónapló

rffartinovitsné Kutas Ilona: Olvasónapló Nagyapám nagybátyja. Podmaniczky Frigyes négykötetes könyvét olvasom a nyári szünetben nagy élvezettel. (Naplótöredékek. 1824-1886. Irta B. Podmaniczky Frigyes. Grill Károly Császári és Udvari Könyvkereskedése Budapest, 1887.) Nyomon követhető az életírásból a múlt századi rokon gondolkodásmódja, egész hosz- szú életének összes történése, a társadalmi élet színterei, a politika alakulása, a kor hangulata, a Nemzeti Színház és az Operaház létrehozásának eseményei. Pest építése, Budapest kialakulása, stb. Az első rész (Gyermekéveim. 1824-1834) egyik fejezetét ajánlom elolvasásra a Hevesi Napló kedvelőinek, elsősorban a mostanában nálunk is ismét háziorvosnak hívott, eddigi körzeti orvos olvasóknak. A HÁZI ORVOSOK MINTAKÉPE* Első házi on’osunk akkoron Bene tanár volt, egy rendkívül müveit, szelíd s okos férfi, hófehér, hosszú, hátra simított haja, beretvált, nemes arczéle, hosszú fekete kabát s fehér nyak­kendő, mintaképét nyújtotta a nagyúri on’osnak, aki iránt az egész család bizonyos kegyelettel s ragaszkodással viseltetett. Mint a családtagok házi orvosa naponta tett látogatást s végig járta mindnyájunkat, megfigyelendő, nincsen-e egyiknek vagy másiknak baja. Másod házi orvosunk Uffer volt, aki helyettesítette Bénél, szükség esetén, és a cseléd­ség egészségi állapota felett őrködött. Uffert atyám mindig szidalmazta, mert nagy pipás lévén, már jókor reggel dohányszagú volt, amit atyám - mint általában a dohányzást - gyűlölt. Azt mondát mindig: "Ez az Uffer olyan büdös, hogy ha a ruhaszekrényekben elhelyeznők, minden molytól meg lennénk mentve." Pedig Ujfer sem bajuszt, sem szakállt nem viselt: hát még most, mikor mindenki, még az angol gentleman, a pap és orvos is, oly szőrös és bozontos, mint egy közeik? Szegény atyáim ha most élne, bizonyéira több Uffert fedezne fel az orvosok között, mint Benére emlékeztető mintaképeket. Orvosaink általánosságban - mert hisz feles számmal vannak kivételek - teljesen nélkülözik azon csínt, kedélyességet, a családi viszonyokba s életmódba való szerény, de érdeklődő beavatkozás tulajdonságát, mely kell hogy a háizi orvos főkelléke legyen. Orvosaink eljárása a családokkal s azok betegeivel szemben ritka esetben terjed ki azon részle­tességekre, melyek az orvos által való szorgos megfigyelése s megvigyázása bizalomnál s re­ménnyel tölti el a beteg kedélyhangulatát. Az egyes családokban előforduló legtöbb, már-már megfeneklett betegség eredete, visszavezethető azon ferde s rendellenes étkezési módra, minden pontossáigot nélkülöző napi s életelosztáisra s viszonyainkhoz épen nem illő különféle divatos szokásokra és szórakoztatásra, - a mely jelenleg és pedig minden kellem, valódi nemesebb szó­rakoztatás s jól értelmezett kényelem elérése s biztosítása nélkül, nemcsak a felsőbb, de a jobbmódú középosztályban s körökben is befészkelte magát. A jó egészségnek s friss kedélynek legelső s leghatalmasabb biztosítékát mindenkoron a helyes életmód képezte s képezi még most is. Ez oly axióma, mely a tudomány haladásának s a jürdöorvosok minden reclamjainak körén kívül esik, - mert absolut igaz-ság. Ha otthon rendsze­resen akarnának az emberek élni s ésszerűen, de egyszersmind kellemesen volnának képesek idejüket s teendőiket beosztani, nem volna szükséges a drága főon’osi lakás mellé még egy villa, falusi tartózkodás vagy fürdőbe vándorlás, - minek következtében nálunk tél idején a farsang, nyár idején pedig a különféle fiirdőkbe való rándulások miatt a családi élet teljesen szünetel, s e 32 VII. évfolyam 3. szám - 1997. augusztus hó

Next

/
Thumbnails
Contents