Hevesi Napló - Új Hevesi Napló, 7. évfolyam (1997)
1997 / 3. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Cserniczky Dénes: Kodály növendéke voltam II.
ÉLET ÉS TUDOMÁNY Cserniczky Dénes: Kodály növendéke voltam (Folytatás) Kodályról már egy könyvtárat írtak össze. Méltatták, értékelték emberi, zeneszerzői, pedagógiai nagyságát és működését. Úgy gondoltam, ahogy eddig is tettem, mellőzöm a tudományos értekezés nem egyszer száraz stílusát és saját élményeim alapján igyekszem megközelíteni Kodályt. Például azzal, hogy: Első éves gólya voltam. Népzenei óra végén Kodály mindig elsőnek ment ki a teremből. Egy alkalommal nem. Ott állt a katedrán. A hallgatói elvonultak előtte, ki a nyakát húzta, ki köszönt neki. Mikor én is ki akartam szüremkedni a teremből, rámszólt: Cserniczky! - Az én első reagálásom: - Te jó Isten! Tudja a nevemet. - Odamentem hozzá.- Maga ugye gyöngyösi? - kérdezte.- Igen.- Szeretnék kérni magától valamit.- Tessék. Tanár Úr.- Tudja, nekem az orvosok vörösbort javasolnak, hogy azt igyák étkezés után. De nagyon rossz minőségűeket lehet kapni. Kérem, hozzon nekem kóstolót Gyöngyösről! Otthon édesapámnak:- Apu, Kodálynak kellene jó vörösbor. Nosza, elmentünk Kecskés Péterhez, akiről tudni kell, hogy gimnáziumi tanár volt és remek borai voltak. Kedvenc mondása volt akkoriban: "Szőlőből is lehet jó bort csinálni."- Micsoda? Kodálynak kell vörösbor? - hüledezett. - Gyertek! Lementünk a pincébe. Olyat én még életemben nem láttam. Egy ékszer volt. A legvégébe mentünk. Megállt egy közepes méretű hordó előtt és áhítattal szívott belőle lopó- val. Kitöltötte két pohárba.- Kóstoljátok meg!- Péter, ez nem bor, ez nektár - mondta édesapám. Kecskés tanár úr megtöltött egy díszes demizsont és átadta nekem.- Mondd meg, hogy tisztelettel küldöm. Kodály élete végéig Kecskés Péter borát itta. Népzene órákon az első sorban ültem. Mellettem barátom, Mihalik István nagybőgős. Nem tudom, tudják-e, hogy Kodály kicsit kancsalított. Van fogalmuk, milyen kellemetlen ez annak, akire néz? Sose tudni, melyikünktől kérdez.- No, Pesta, én ezt tovább nem csinálom- mondtam Mihaliknak, és átültünk az utolsó padba. Új Hevesi Napló 21
