Hevesi Napló - Új Hevesi Napló, 7. évfolyam (1997)
1997 / 2. szám - Részvétnyilvánító levelekből, táviratokból:
Bocsánatot kérek a késedelmes válaszért, dehát időnként az élet anomáliák sorozata. Csavargó létformám (Eger-Debrecen-Miskolc-Budapest-Zágráb) eleve behatárolja időmet, most meg némi generálozásra én is kórházlakó voltam. Nincs baj - mondják - csak éppen kopik az ember. Hol van már az az 1951-52-es „szőke srác”, aki muzsikus akart lenni, s végül filosz lett?? Ma sem akarom hinni, hogy Bandi nincs többé, hogy ő, az örök kortalan többé nem nyit meg kiállítást, nem ír zenekritikát és verset és nem jelenik meg a Fő utcán délelőtt vagy délidőben. Dehát minden élőknek sorsát nem kerülhetjük el... A Hevesi Napló számára szívesen adok írást - jóllehet, ebben a pillanatban nem, de a későbbiekben igen. Külföldi kötelezettségemnek kell eleget tennem (Zágráb, München) június végéig s a hazai kiadók is szorongatnak ígéreteim beváltását illetően. Átmeneti nehézségeim remélhetően elmúlnak s akkor lesz időm kedvtelésből is írni. Személyesen sem Várkonyi urat sem Murawski Magdolnát nem ismerem, dehát ez sem jelent problémát. Köszönöm levelét s kívánok sok erőt a veszteség elviseléséhez. Jó volt olvasni sorait, egy kicsit a régi „kéri" emlékképei is felrajzottak bennem, .... már csak az emlékképekben élnek. Ezért nem is megyek be az iskolába. Azt az atmoszférát már hiába keresem. Kedves Éva! Ismételt köszönettel kezeit csókolja egykori tanítványaként is Lókös István EGYETEMI TANÁR Eqer. 1997. IV 3. Kedves Évám! Mély részvéttel vettem a hírt András elhunytáról. Fájdalmadat nagyon átérzem, hiszen nem volt olyan régen, hogy az Ó búcsúzó szavai hangzottak el Zoltán temetésén. Tudod, hogy a sok évtizedes barátság, amely őket összekötötte, az egész családra kiterjedt. így hát fogadd mindannyiunk nevében együttérzésünk kifejezését. Mindig szeretettel fogunk emlékezni rá. Isten akaratában való mielőbbi megnyugvást kívánunk! ÉQ£R, 1997. 11.3. Klára (Dr. Chikán Zoltánné VOLT OSZTÁLYTÁRS ÉS BARÁTJÁNAK FELESÉGE) VII. évfolyam 1997.május # Farkas Andrásra emlékezve # Különszám 39
