Hevesi Napló, 6. évfolyam (1996)
1996 / 2. szám - TÁRSADALOM - TUDOMÁNY - Koncz Lajos: Prohászka írásaiból
irányító és termékenyítő' „Gondolatokat”. Ebben a füzetben, mely kis helyen ritka gazdag tartalmat sűrít, teljes érettségében mutatkozik be Prokászka nemzetkeresztelő programja, a régi kalholikumnak zseniális új kezelése... ” Ez a mű, mely tehát a szerény „Gondolatok” főcímet viseli (alcímként „a századvégi hódolatnak és a magyar katholicizmus kilencszázévés jubileumának ünnepére”) az Összkiadás 12. kötetében található (43-122. old), és 12 fejezetet tartalmaz a Tájékoztatásul c. bevezetés után. Ez a 12 rész a kereszténység és a magyar katolicizmus minden lényegi kérdését tárgyalja szuggesztív, magával ragadó, költői stílusban; eszmei anyagot nyújtva az ünnepi megemlékezéseknek („nemcsak beszorítva a templom falai közé”), és prédikációknak, katekéziseknek is. Mindegyik egy-egy gazdag beszédvázlat, sőt kész beszéd. Annyira a lényeget tárgyalók és modern hangvételűek, hogy meijük még azt is indikálni, hogy a mostani hazai nagy gondhoz, amagyar újraevarigelizálásifeladathoz is alkalmasnak érezzük segédkönyvül. Mindenesetre gazdag forrásanyag a kereszténység alaptémáiban, ráadásul a magyar sajátosságokkal kiegészítve. Talán nem lenne abszurdum újrakiadására sem gondolni! (Más kérdés, hogy Prohászkát ma már nem lehet és nem szabad az eredeti stílusban prédikálni. Mint ahogy valamire való szónok, igehirdető soha „nem mondja föl” más szerző beszédét általában sem. A prohászkai gondolatok, képek, felismerések a mai gondolkodásmódra és „homiliás” nyelvezetre fordítandók, for- málandók.) Maguk a fejezetcímek már sokat Ígérnek, ékesen hordozzák és hirdetik a mondanivalók lényegét és széles spektrumát. Felsorolásukat legalább kívánatosnak érezzük: Orate fratres (az imádságról) A XIX. század élete (kórképe) Ki a mi Istenünk? Ki a mi igazi Megváltónk? Az új régi eszmék (Szabadság, egyenlőség, testvériség) Új morál (Keresztény ideál és kegyelem) Keresztény szocializmus Egyház és pápa A hit a XIX. században (hit, hitetlenség, liberalizmus) Nemzeti eszmények Magyar szentek Magna Domina (Magyarok Nagyasszonya) Befejezésül és „ízelítőnek” idézzünk hosszabban az első fejezetből egy részt, mely mintegy az egész mű ünnepi beharangzója: ,/lz Isten megtervezte a nemzetek és emberiség életét; templom az, s a világtörténelem építi. Durva, barbár korszakok végzik a nehéz, kőfejtő munkát; a finomodó évek századai faragnak, cizellálnak, simítanak rajta. Népek állnak az Úr napszámában; intuíciós lelkek, tudósok, művészek, szentek fedezik fel a terv homályos vonásait. Néha lustán, lassan folyik a munka, máskor lázas, szenvedélyes tempóban fognak hozzá; meddig tart az építés? Ki tudná megmondani?... A magyar nemzet is áldott gondolata az Úr Istennek; története ez isteni gondolatnak kiépítése. Lehetetlen hívő tekintettel végigtekinteni e történeten s el nem ámulni az óriás munkán, melyet a magyar nemzet végzett. Törzsekből egységes nemzetté vált; pogányból kereszténnyé; portyázó hadakból az európai állami és egyházi rend megbízható és erős védőbástyájává. Legyőzte vagy magába olvasztotta régi vetélytársait; kiheverte a tatár- és törökpusztítást; kiheverte a nemzeti letargia mély, zsib- basztó álmait, s nagy szabadságharcok s hosszú szenvedések árán lépett a XIX. század polgári világrendjébe; megreformálta alkotmányát; fölébresztette nemzeti érzését; s íme, a XDL század alkonyán kilencszázéves hosszú élet után fái akarja szítani ősi életerejét, finnállásának, boldogulásának, kitartásának lelkét, a szent kereszténységet — hitével, erkölcsével, erényeivel, halhatatlan eszményeivel. Ünnepet ül; kilenc évszázad rendületlen hitének, lelkesülésének s hálájának sugallatából. Hálás emlékezettel száll vissza megtérésének s ezzel nemzeti fennállásának kilencszáz év előtti kiindulásához; életet 32 VI. évfolyam 1996. június * 2. szám
