Hevesi Napló, 5. évfolyam (1995)
1995 / 2. szám - TÁRSADALOM - TUDOMÁNY - Sugár István: A román megszállás Heves megyében
A vármegye tulajdonát képező kaszárnya épületében csak hozzávetőlegesen számítva kb. 100.000 korona kárt okoztak. Egyéb középületekben is tetemes kárt okoztak. Bennünket hatóságot utasítottak, hogy az ő áraikon szerezzünk be a legénység és a lovak ellátására minden szükségeset. Mi a szükségleteket csak piaci áron tudtuk beszerezni, ennek következtében 150.000 korona képezi eldöntendő vita tárgyát, kötelező-e azt a város megtéríteni. Mennyiségben meg nem állapítható bort fogyasztottak és bizonyos mennyiséget, - egy-két vagonnal - szállítottak el. A hatóságtól naponként igénybe vettek 50,100,150 liter bort, mit piaci áron alul, 7-8 koronával fizettek. De ezenkívül a katonák önkényesen jelentek meg a gazdáknál és kényszerítették őket, hogy bort adjanak ki, ezt a mennyiséget most megállapítani nem tudom, de mint itt is ott is hallom, az így összeszedett borok ára sok tízezer koronára menne rá. Egyik itt állomásozó ezred 68.000 korona értékű élelmiszert devalvált 200 koronásokban fizetett ki, úgy hogy az érdekelteket ezen tételnél is az ő minimális áraikat figyelembe véve mintegy 54.000 korona kár érte. Mérhetetlen kárt okoztak a városhoz közel fekvő szőlőtermésben. Nem egy helyen tudom, hogy tízezrekre megy a szőlőkben okozott kár. Lovakat rekviráltak. A város legszebb lovait 1200 koronás árban vitték el, holott annak átlagos értéke 10-15, 20, sőt több ezer korona is volt. A visszavonulás alkalmával kimondhatatlan zaklatásnak voltunk kitéve. Derűre-borúra rendeltek mindent, és hogy csak mást ne említsek, egy kocsi szénát és egy kocsi szalmát egy-egy métermázsában számoltak. 10 kocsi szalmáért és szénáért és talán 10 métermázsa árpáért összesen 273 koronát fizettek. A legénység részére tejet, befőzött paradicsomot, bort rendeltek s fizettek pár filléres áron. A lakosságnak lisztet kiszolgáltatni egyáltalában nem tudtunk s parancsot kaptunk, hogy részükre oly fehér kenyeret szállítsunk, mint a fehér papír. Naponként érkeznek hozzánk számlák 5-10.000 koronáról, hogy a város a románok által elrabolt tárgyak értékét térítse meg. Ezen károk megtérítését természetesen visszautasítjuk, mert erre a város nem kötelezhető, de a polgároknak a kára természetesen megvan. Főispán Úr! Rövid jelentésemben nem foglalhattam össze a románok gaztetteit. Annyit jelenthetek még, hogy a vörös uralom folytán egyébként is agyonsanyargatott lakosság elkeseredése az utóbbi időben már tetőpontra hágott, és hogy nincsen városunkban egy lélek sem, akiben a megbosszul ás vágya határozott mértékben ne élne...” Ez volt tehát a megszálló román királyi katonaság által előidézett gaztettek halovány sora Gyöngyösön. Mielőtt az Eger városában történtekről számot adnánk, a feltárható levéltári adatok tükrében bemutatjuk, hogy néhány megyebéli községben mi volt tapasztalható, ugyanis a román királyi csapatok ízig-vérig megszállóként viselkedtek, nem kímélve senkit, mondván ők "a felszabadítók a bolsevizmus uralma alól!” Apétervásárai szolgabíró jelentéséből megtudjuk, hogy a „román királyi katonai parancsnokság a megszállók élelmezése és ellátása szempontjából rajonokat hasítottak ki térképen, tekintet nélkül a magyar közigazgatási beosztásra. Eltekintve attól, hogy a románok ezen beosztást nem tartják be és sokszor egy-egy községnek több rajonban elhelyezett román megszálló csapatok élelmezését el kell látnia... A járás déli része: Párád, Bodony stb. dacára annak, hogy Párádon szintén román megszálló csapatok vannak, s a fenti községek erejét túlontúl igénybe veszik, Gyöngyöshöz tartozott, s onnan kapják a rendelkezéseket. Bátor és körzete az egri főszolgabírói rendelkezéseinek tesz eleget, de mellette a parádi románokat is ki kell elégítenie. És így tovább. V évfolyam 1995. június * 2. szám 33
