Hevesi Napló, 5. évfolyam (1995)

1995 / 2. szám - VERS - PRÓZA - Víz László: Szent ez a hely

bővíttette; átvészelte a 614-es perzsa inváziót, sőt - csodák csodája - még a több évszázados török ura­lom alatt - is megkímélték. Eredeti bejáratát a keresz­tények egy 120 cm magas nyílás kivételével befalaz­ták, hogy a török katonák legalább lóháton ne tudja­nak a templomba törni. A hívők szívesen meghajtják fejüket és derekukat ezen az ezerszer szent helyen. A falakon bizánci freskótöredékek, a padlón eredeti mo- zaikmaradvónyokat lehet felfedezni. Lépcsőn me­gyünk le a születés barlangjába. Mindent elfed - saj­nos - a márvány, az ezüst és a selyem; a láncon füg- Qumran környéke gő olajlámpák füzére világítja be a kicsiny helységet. Csak a születés oltára fölött látni a barlang nyers sziklafalát. Az oltár előtti márványpadlóba ezüst csillagot illesztettek, mely latinul rögzíti az értelem számára abszurd tényt: „Hic de Virgine Maria Jesus Christus natus est” - azaz: Itt született meg Szűz Máriától Jézus Krisztus.'Kissé távolabb még két oltár áll: a já­szol oltára, ahol a Gyermek feküdt születése után, és a három királyok oltára, ahol a keleti bölcsek hó­doltak az új király előtt. Betlehemet elszakíthatatlan kapocs fűzi a Szentírás hódító útjának előkészítéséhez. Itt élte és dol­gozta végig élete utolsó harmincöt évét (385. és 420. között) a zseniális Szent Jeromos. Egy barlang­ba húzódva állította össze a Vulgátát, a Biblia latin fordítását. A szent és aszkéta tudós emlékét a Szent Katalin templom előtti kertben álló szobra őrzi. •k A keresztény embernek a Szentföld térképe Jézusról beszél. Éle­tének minden jelentős, a Szentírásban megírt epizódja konkrét föld­rajzi helyhez, városhoz, vagy éppen épülethez kötődik. És a zarándok hálás szívvel köszöni meg a Gondviselésnek, hogy rövid szentföldi út­ja során oly sok helyen léphetett - Morton híres könyvének címét köl­csön véve - az „Üdvözítő nyomába”. Yardenit, a Jordán gázlója, ahol Keresztelő Szent János hirdet­te a bűnbánat keresztségét, közel fekszik a helyhez, ahol a folyó kilép a Galileai-tó medencéjéből és megindul a Holt-tenger felé. Jól kiépí­tett turisztikai - és tömeges keresztelésre is berendezkedett - központ: csoportok jönnek és mennek, egye­sek csak bámészkodnak, mások ­például a baptisták előszeretettel - itt , . , , ,. A Betesda-fürdő romjaj keresztelkednek meg bemeritke­zéssel, vagy újítják meg keresztelési fogadalmukat. E helyen esett meg Jézus megkeresztelkedése, hogy „mindent megtegyen, ami elő van írva”. Az Atya pedig bizonyságot tett mellette: „Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik”. A Galileai-tó éppen ellentétes pontján, az északi oldalon fekszenek Kafarnaum romjai. Ebben a valaha virágzó városban élt Simon Pé­ter és András, meg a Zebedeus fiák, Jakab és János. Jézus gyakran időzött itt és számos csodát tett: feltámasztotta Jairus halott leányát, meggyógyította a római százados szolgáját és ördögöt űzött ki a zsi­nagógában egy megszállottból. E zsinagóga III-IV századi utódjának A Szentsír Bazilika kapuja romjaiban is pompás maradványait láthatja a zarándok: gonddal ra­V évfolyam 1995. június * 2. szám

Next

/
Thumbnails
Contents