Hevesi Napló, 5. évfolyam (1995)
1995 / 3. szám - TÁRSADALOM - TUDOMÁNY - Sugár István: Román megszállás Heves megyében, 1919-ben
Sugár István: Román megszállás Heves megyében 1919-ben H. BEFEJEZŐ RÉSZ Több kedves Olvasónk azzal a kérdéssel keresett meg személyesen, avagy levélben, hogy az ország román királyi csapatok által való megszállásának volt-e valaminő következménye a forgalomban volt bélyegek terén. A kérdezők konkrétan az iránt érdeklődtek, hogy adott-e ki az Országot erős fegyveres erővel megszállt, illetve birtokba vett román királyi haderő bélyeget? Olvasóink kérdése mindenképpen jogos, és úgy hiszem, hogy nem csupán bélyeggyűjtő olvasóinkat is méltán érdekelni fogja a válasz. A megszállók természetesen a postahivatalokban talált magyar bélyegkészleteket lefoglalták és román nyelven „román megszállás” szövegű felülnyomattal látták el, s így kerültek ezek a korábban használatos magyar bélyegek forgalomba. De a román királyi haderő mindezzel nem elégedett meg. Debrecenben nyomtatott, nagyformátumú saját bélyeget is forgalomba hozott. Szeretném hinni és remélni, hogy ha semmi más, de pusztán ez a tény is mindennél világosabban és félreérthetedenebbül bizonyította azt a tényt, hogy a román királyi haderő Magyarország megszállásához nagy reményeket fűzött és azt komolyan, sőt nagyon is komolyan vette. Hogyan is mondották a régiek: „Facta loquvuntur!, magyarán: a tények beszélnek! k k k Naív kárpótlási tervek 1919. szeptember 11-i dátummal a Belügyminisztérium egy „BIZALMAS!” jelzésű irattal kereste meg Eger város vezetőségét, melynek ismerete azért is rendkívül fontos, mivel erről még a román megszállással foglalkozó igen-igen szerényke szakirodalom sem tud. íme e szigorúan belső kezelésre szánt okmány szövege, mely röviddel a román királyi haderőnek a megyeszékhelyre való bevonulása után érkezett a polgármesteri hivatalhoz. „A Szövetségesek Katonai Missiója azon károk kivizsgálására, melyeket a magyar alattvalók a román királyi hadsereg által történt megszállás következtében szenvedtek, Loree amerikai ezredes úr vezetése alatt bizottságot alakított, melybe a magyar kormány megbízottjaként Zerkovicz Emil miniszteri tanácsos úr küldetett ki...” A belügyminisztérium bizalmas értesítése arra szólította fel Eger város polgármesterét, hogy a tudomására jutott jogos panaszokat az „interalied Mission címére intézve a Fegyverszüneti Bizottsághoz” kellett küldeni. A „pontos és hiteles adatokat” angol és francia nyelven kérték megküldeni. Rendkívül fontosnak minősült a felhívás utolsó passzusa: „A Panaszbizottság létesítéséről a nagy nyilvánosságnak értesítés nem adható, úgyszintén hírlapi közlemények is feltétlenül mellőzendők!” 1919. decemberében már 6 oldalas terjedelmű „Kérdőív” érkezett Egerbe, mely a román hadsereg okozta károkat volt hivatott kitudakolni, illetve azt rögzíteni. 1920. április 17-i dátummal Heves vármegye Kormánybiztos Főispánja az alispánhoz további „Bizalmas” jelzésű leiratot intézett, melyet az Eger rendezett tanácsú város polgármesteréhez is továbbított. Olvassunk csak bele ebbe a rendkívül fontos, és mindmáig általánosságban merőben ismeretlen iratba. 40 V. évfolyam 1995. október # 3. szám
