Hevesi Napló, 4. évfolyam (1994)
1994 / 1. szám - KÖZÉLET - Az idő sodrában
azért, mert Kupecz a neve. Azt se firtathatom, milyen előzmények után jutottak el odáig, hogy a hölgy öt perc és harminchat másodperc erejéig veszi, veheti igénybe a testület idejét. Nem tudom azt sem, ki mérte ama bizonyos felszólalási időt, ki verte meg a gongot, rázta meg a csengőt, maradt-e vitatéma az öt perc harminchetedik másodpercre, csak azt szeretném tudni, mi volt a gond, amiről ennyi ideig kellett, lehetett beszélnie dr. Kupecz Erzsébetnek. S ha már itt tartok, arra is igazán kíváncsi lettem volna, lennék, milyen viták, majd szóváltások futhattak le és milyen ügyben, milyen oldalról, mekkora retorikával, hogy pont ez az öt perc és harminchat másodperc találtatott elegendőnek ahhoz, hogy dr. Kupecz kiélhesse indokolási vágyát, és elhiggye, hogy társait most az egyszer sikerült jobb belátásra bírnia. Persze könnyen lehet, a hölgy, dr. Kupecz Erzsébet körül olyan légkör alakult ki, hogy a kerület élemedettebb és mindenre kész tagjai „látóasszonyért" küldtek, netán küldöttséget menesztettek Delphoiba, mondaná meg a titokzatos szavú asszonyság-aki még a hexamaterekhez is ért, amit nem lehet elmondani mai költő- nagyjainkról! - üzenné meg, mi a megoldás, ha egy demokráciában naponta szedi áldozatát a paranoia. Mert nem egyszer megesik, és nemcsak a patinás Várnegyedben, ott, a Vérmező táján, hogy némely öntudat naggyá tágul, és akkor annak tulajdonosa a saját két szemével csak magát látja, a saját két fülével csak magát hallja-és jaj, nincs aki felébressze őt!. Mi meg, alul, a szürkeségben, csak nézzük és halljuk ezeket a megrészegedetteket, hallgatjuk. És az a legszörnyűbb az egész játékban, hogy a pocsék előadásért mi fizetünk, ők meg csak veregetik a saját vállukat. Hátha még azt is megmondanák, hogy ez a határozat mennyi idő alatt született meg, és mennyi költséget lehetne kiterhelni az öt perc harminchat másodpercre? Valakinek kell fizetnie ezért is! Mennyi a tandíj a demokrácia első osztályában? # * * HEVESI NAPLÓ 1994. 1. 9