Hevesi Napló, 4. évfolyam (1994)
1994 / 1. szám - TESTÜNK - LELKÜNK TITKAI - Brezovits László: Élet az univerzumban
kezűleg, a gyakorlat azt mutatja, hogy a megismerési folyamat egyre gyorsul. Jelenleg az Univerzum energiájának csak egy-két formációját tudjuk hasznosítani. Biztosan eljön az az idő, mikor ez a paletta sokkal változatosabb lesz. De lehet, hogy ezeket a felfedezéseket nem is a jövőben, hanem a múltban kell keresnünk? Egyelőre ne foglalkozzunk a több ezer éves utalásokkal, a jógik, lámák titokzatos képességeivel. Maradjunk az ipari forradalom nagyon is materialista szemléletű találmányainál. Több tucatnyira tehető a kor azon szabadalmi leírásainak száma, amelyek a „semmiből" nyert energiával működő szerkezeteket ábrázolnak. Természetesen ezek nagy része a pontatlan rajzok és instrukciók miatt rekonstruálhatatlan, így megítélésük is szubjektív. Néhány esetben azonban megmaradtak a korabeli vizsgálati jegyzőkönyvek vagy hitelesnek tekinthető tanúvallomások. Mielőtt belemerülnénk a témába, le kell szögeznünk, nem holmi perpetuum mobile víziókról van szó. Ezek a szerkezetek egyszerű energiaátalakítók, csak a bemeneti forrás jellege ismeretlen a mai tudomány számára. Egyébként az örökmozgó fogalmát sem célszerű gondolkodás nélkül megmosolyogni, mert például az Univerzum egésze, mint rendszer nagyon is rászolgál erre a kifejezésre. Az energiatenger jelenségével már Michael Faraday (1791 — 1867) és James Maxwell is találkoztak. Érdekes kísérleteket végeztek olyan generátorokkal, amelyek a tér energiájának jelenlétét mutatták. Azonban ezek a megfigyelések annyira eltértek a kor tudományos felfogásától, hogy háttérbe szorultak, a fizikusok figyelme más irányba fordult. A feljegyzések szerint az első ember által épített motor is a tér szabad energiáját hasznosította. A Peter Peregrinus által 1269-ben összeállított és dokumentált szerkezetet 1954-ben Kaliforniában rekonstruálták, s a modell működőképesnek bizonyult. Az ipari forradalom egyik legérdekesebb feltaláló egyénisége 6 5 HEVESI NAPLÓ 1994. 1.
