Hevesi Napló, 4. évfolyam (1994)

1994 / 1. szám - TESTÜNK - LELKÜNK TITKAI - Brezovits László: Élet az univerzumban

Az Univerzum hálózatának állandó változása biztosítja annak létét. A változás pedig megköveteli az alkotók alkalmazkodási képességét. Ez kétféleképpen oldható meg. Vagy olyan univerzális elemek létrehozásával, melyek minden lehetséges feltételhez igazodni tudnak, vagy egyszerűbb elemekkel, melyek az alkalmazkodóképességük határain túl elpusztulnak, s helyüket megváltozott tulajdonságokkal rendelkező mutációknak adják át. Az első variáns végtelenül bonyolult alkotókból álló, viszonylag statikus hálózatot eredményezne, ami nem „gazdaságos" megoldás az Univerzum számára, s idegen annak jellegétől is. A születés-halál-mutáció képlet egyszerűbb, nagyobb rugalmasságot biztosít, s jól illeszkedik az energiaáramlási feladatokhoz.

Az előző összefüggések logikai következménye, hogy a születés és a halál elválaszthatatlan egysége, ismétlődése jelenti az életet, nem pedig a köztük eltöltött időszak. A halál utáni átalakulás, energiatovábbítás, majd az új mutáció születésével bekövetkező változás a folyamatnak legalább olyan fontos szakasza, mint a születés és halál közti rész. Az élet születés és halál nélkül nem létezne, az lenne az abszolút halál: a semmi.

Összefoglalásképpen emeljük ki az ÉLET fogalmának néhány alapvető jellemzőjét:

Az élet csak az Univerzum egészére értelmezhető

Az élet maga a változás

Az Univerzum nem különálló élőlények és élettelen objektumok összessége, hanem egy oszthatatlan működő egység

Az Univerzum elemei egymással mellérendeltségi viszonyban vannak, de mindegyik alá van rendelve a hálózat, az egész, az ÉLET működési feltételeinek, rendjének

Bármilyen méretű részhalmazt kiemelve az egészből, az élet- képtelennek bizonyul

Az energiaáramlás folytonos, az élet nem szűnik meg a halál pillanatában.

6 1

HEVESI NAPLÓ 1994. 1.