Hevesi Napló, 4. évfolyam (1994)
1994 / 4. szám - SORSOK - NÉZETEK - Dr. Nyíri Iván: Néhány gondolat Eger útjáról a XXI. Század felé (gazdasági vázlat-kép)
önkormányzat mellett tulajdonosai lennének az itteni nagyvállalatok, vállalkozók és magánszemélyek, akkor az itt képződött pénzeket elsősorban itt tudnánk kihelyezni, beleértve a vállalkozók mellett az önkormányzat hiteligényének a kielégítését is. Másik oldalról közelítve a témához! A városi és megyei önkormányzat évi több mint hét (7!) milliárd forinttal gazdálkodik. Ekkora számla kezeléséért bármelyik nagybank összetörné kezét lábát, csakhogy ő legyen a szerencsés kiválasztott. Ha saját pénzintézetünk lenne, a számla hozadéka is a városban maradna és nem kellene, hogy százharminc kilométert utazzon! Egy saját, városi pénzintézet életrehívása esetén nem fordulhatna elő az a paradox helyzet, hogy a vidéki megtakarítások nagy része a fővárosban kerül összevonásra és esetleges kihelyezésre. Ez jellemzi az egész vidéki hitelpiacot, Egert is beleértve. Példa erre az az egri bankfiók, mely 1994. közepén mintegy 1,2 mrd. forintos betétállományából mindössze 160 millió forint körüli összeg kihelyezésére kapott engedélyt fővárosi központjától. Nem mintha helyben nem lenne megfelelő számú és minőségű hitelkérelem, de ezek meghitelezése a budapesti központnak nem elsődleges érdeke. A különböző kedvezményes hitelekhez - legyen az japán, német, vagy egyéb hitelkeret, továbbá „start" hitel - városunk vállalkozói nem képesek hozzájutni. Példa ezen áldatlan állapotra a Pest megyei és mondjuk Heves megyei „start" hitel jóváhagyások és folyósítások közötti hihetetlen arányú, majdhogynem két nagyság- rendnyi eltolódás az előbbi javára. Ha nem lépünk ez ügyben (is), tovább konzerváljuk vidék jellegünket. Gazdasági téren mindenképpen, pont azon a területen, ahol a „vidék" szónak nem egyértelműen van pozitív csengése. Nem kell feltalálnunk a kereket, csak ellesnünk, hogy mások hogyan csinálják! A helyi és regionális bankok komoly pénzügyi 106 HEVESI NAPLÓ 1994.4.
