Hevesi Napló, 4. évfolyam (1994)
1994 / 4. szám - TÁRSADALOM - TUDOMÁNY - Sugár István: Az egri, 14. Honvéd Gyalogezred megsemmisülése
A sebesültvivők hátravitték Bahman András tizedest, géppuskás rajparancsnokot, aki sok helyen és „csúnyán" meg volt sebesülve. De mivel nem volt elegendő az elsősegély csomagja, Kele- meny a sajátját is bajtársa rendelkezésére bocsátotta, hogy sebesülése kellően el legyen látva. A tizedest hátraszállították az egészségügyi oszlophoz. Olyan vélekedésben voltak, hogy bizony Bahman nem éli túl súlyos sebesülését... Az 1960-as években Kelemeny egy vonattal utazott Egerbe haza felé. A kupéban egy 4- 5 tagú tiszti csoport beszélgetett egymással, s egyszerre csak a már civillé degradált százados elé pattant egy tiszt a beszélgetők közül, s bemutatkozott: „ßa/atony alezredes vagyok a Hadügyminisztériumból!" Köszönetét mondott, hogy elégtelen elsősegély csomagját a géppuskás századparancsnok a sajátjával kiegészítve, megmentette az életét: ő ugyanis Bahman András, az egykori géppuskás rajparancsnok. Később meg is látogatta Kelemeny Balatony András alezredest a Baktai úti lakásán, s mint írja: „Nagyon jóba lettünk!" Az eladdig sehol sem hallott német titkos fegyverről is számot ad Kelemeny Alajos értékes visszaemlékezésében. A németek minden századparancsnokot hátrarendeltek Znibo- rodi főterére, ahol bemutatták a magyaroknak egyik „csodafegy- ver"-üket: a „Góliát"-ot. Ez egy nagyon kis méretű harckocsi volt, melyet távirányítással mozgattak. A belsejében azonban 4 mázsa dinamit volt elrejtve. A bemutatót egy német tiszthelyettes tartotta. A német nyakában lógó táblán három gomb volt, mellyel irányította Góliátot jobbra, vagy balra, a kitűzött jelentős célpont felé, mely lehetett volna harckocsi, avagy éppen valamiféle fontos építmény. A harmadik gomb arra szolgált, hogy a célhoz már megfelelő közelségbe érkezett csodafegyvert felrobbantsa. A jelenvolt magyarok el voltak csodálkozva Hitler e titkos fegyverétől. De Kelemeny látva a bemutató sikerét, arra kérte a németeket, hogy a znibrodii 7« HEVESI NAPLÓ 1994.4.
