Hevesi Napló, 4. évfolyam (1994)

1994 / 4. szám - KÖZÉLET - Az idő sodrában

igényeimnél fogva. És mert egyedül állok, magamban, mint a sze­dett fa, nem kötnek másod- és harmadlagos szempontok. Életemért, a lelkemért lehet imádkozni, imádkoztatni, remélem, segítségem­re lesz az elkövetkezendőkben. De inkább az a fontos, hogy az ember a saját öntudatával, mércéjével és lelki ismeretével legyen egyensúlyban. A többi a helótákra tartozik. Cs. V. I. is keményen kioktat engem, akár csak a hölgyek az egri hatalmi univerzumból. Az se kutya, ahogyan ebbe belejátszik a személyes érdek, ahogyan azt a legszembetűnőbben a színházi igazgató esetében tapasztaltuk. így mindhárom esetben tanúi va­gyunk annak a jelenségnek, amikor a bolhából egyetlen pillantás alatt elefánt ugrik ki, és lóbálja hatalmas ormányát. És ez mind­mind most zajlik, a hatalmi váltás kellős közepében! Van ennek valami értelmezése, s ha van, hogyan is fordítsuk le magyarra, kö­zép-európaira, hogy az ügyeletes guruk és egyéb házi-istenségek megértsék. Csak az érdek a kulcsszó? Az alábbi tanulságok vonhatók le az idei nyáron lefolyt helyi magánküzdelmeimből, amelynek java része a Heves megyei Hír­lapban, nagy nyilvánosság előtt zajlott! 1. ) A közírói tisztesség, probléma-érzékénység káros egy olyan országban, ahol sokáig fejbőlintó-jánosok termeltettek, s kötelező tantárgy volt mindennel és mindenben egyetérteni, - ha ott fönt valamit szóltak vagy tettek. 2. ) Még ma sem illik megkérdőjelezni, ért-e valaki valamihez, ha már a nomenklatura működni kezdett. 3. ) Nem szabad feltételezni, hogy a „kiemelt személyiség" esetleg árthat azzal, amit tesz. 4. ) Tudomásul kell venni azt is, hogy bizonyos társadalmi, akár helyi hatalmi szinten belül is előjog, sőt kötelesség durván sérte­getni azt, aki körön kívül van, magyarul jól a pofájára kell ütni, hátha észre tér és elhallgat. ________________________________ H EVESI NAPLÓ 1994. 4. 9

Next

/
Thumbnails
Contents