Hevesi Napló, 4. évfolyam (1994)

1994 / 3. szám - EGRI EGÉSZSÉG- ÉS KÖRNYEZETVÉDŐ EGYESÜLET FÓRUMA - Patkós Attila: Alkohol, delírium, mámor

mészkodókat „menthetetlenül". Hadd bámuljanak, mint borjú az újkapura.-S máris itt vagyunk a normavesztett (anómiás) társadalomnál, ahol az értékekkel baj van. Ahol inkompetenssé akarnak ámítani kompetenseket.

Minden elképzelhető segítséget megadnék annak az országgyűlési képviselőnek, vagy önkormányzati tanácsnoknak, aki a hazai nar- kománia ügyét végre tisztességgel felkarolná.

Ha igaz még az ősi mondás, miszerint „legfőbb érték az ember", akkor fölöttébb időszerű lenne érte azonnal tenni valamit. Van prófétánk. Tehenünk, tejünk-. Már csak akarni kell. E hon férfilakossága - átlagban - 62. életévében a sírba száll. Még egy ilyen nemzet nincs, ahol ennyire alacsony az átlagéletkor! Ezt a legfontosabb emésztőmirigy, a máj roncsolásáig történő szétivásával lehet elérni. Ebben a hazában ilyen plakátok invitálnak, mint a „Diszkó májhalálig", a „Mindhalálig zene" svédcsavaros parafrázisaként. Iszik az orvos, a jogász, a tanár, a diák, az újságíró, a színész, a (urambocsá' még a pap is!) a kőfaragó hivatalból, az asszonynép utánzásból, a munkanélküli és hajléktalan... csak úgy, megszokásból.

Megint mások azért, mert üres az életük, mert nem szeretik őket, mert már ők sem tudnak szeretni. Mert nem tartoznak közösségbe, mert önmagukkal sincsenek már jó viszonyban. Az egy örök, igaz Istenbe vetett hitük pedig sekélyes, avagy éppenséggel nincs is. Le kell írni végre (noha írni könnyebb, mint mondani), hogy Istenfélő, tiszta Isten-hitű alkoholfüggő egyszerűen nem létezik. S ha nagyritkán egy lelkész iszik, akkor az ő hitét tanácsos körbejárni, megvizsgálni. A hit ajándék. Sajnos elveszíthető. Ha elvész, a személyiség nem lesz összerendezett, ellenkezőleg; szétesik, mint oldott kéve. Matematikai nyelven fogalmazva: dezintegrált lesz. innen már csak egy ugrás a devianciák mind az öt foka. Egészen az öngyilkosságig!

Ezért annyira nagyon fontos a fejtegetésünk elején beköszöntő; egy világnézet megértésének fontossága. Rendíthetetlenül tudnunk

HEVESI NAPLÓ 1994. 3.

137