Hevesi Napló, 4. évfolyam (1994)
1994 / 3. szám - VÉSŐ - PALETTA - Révász Ágnes festményei és képversei
Révász Ágnes A róla készült fotóval, néhány megrajzolt, de azért nyomdai sze- detben is olvasható versével, a festményeiről szóló fotókkal adjuk tudtára a HN olvasóközösségének, hogy él Egerben egy alig huszon- egynéhány éves ember, aki leül a zongora mellé, és előadja, elénekli azokat a kompozíciókat a Teremtésről, a Teremtésről szóló átélést, azt a csak képzelettel megközelíthető tartományt, ahová ő bejáratos. Szavak lejtésében, a zene áradásában ábrázolja azokat a pillanatait, amik már korán állandósultak benne: ebben a mindenfelé szétterjedő Min- denségben nem a köznapi, poros, maszatos apró jelenségekre kell ügyelnünk, nem az a fontos, hogyan tapostuk félre a cipőnket, miért nem néznek ránk több szeretettel vissza az emberek, vagy hogy látha- tó-e az a nagy-nagy Mindenség, a Mozgás, a Végtelen, az az Áradás, amely nem én vagyok, de jó, hogy bennem visszahangzik - no, nem kell őt értelmezni, itt következnek a lírai sorok és a képek, fogódzó a sejtésekhez, az ő sejtéseihez. HEVESI NAPLÓ 1994. 3. 89
