Hevesi Napló, 4. évfolyam (1994)

1994 / 3. szám - VERS - PRÓZA - Pécsi István: Beszédes betűk

tálatok felhalmozódása, és az intenzív racionális gondolkodás eredménye."

A megismerés egymástól eltérő: tudományos és művészi módját szintén ismeri, s elismeri a marxizmus, éppúgy mint az intuíciónak a megismerésben való jogosultságát, s a művészi megismerésben vitt kiemelkedő szerepét. Petőfi vagy Ady nem volt szociológus: nem dolgoztak a szociológia módszereivel, mégis mélyrehatóbb elemzését adták koruk hazai társadalmának, mint bármilyen szociográfiai leírás adta, illetve adhatta volna. De nemcsak az irodalomban, s a művészetben van szerepe az intuitív megismerésnek: a tudományban éppúgy.

Archimédesz előtt is sokan ültek már fürdőkádban, de a víz felhajtóerejének elvét csak ő fedezhette fel, aki állandó jelleggel, behatóan foglalkozott a kérdéssel.

Almafa alatt is sokan ültek már Newton előtt, láttak lepottyanó almát is, de senkinek nem jutott erről eszébe, hogy felfedezze a tömegvonzás nagy fizikai elvét. Ám Newton sem véletlenül jutott a hirtelen felismeréshez: soha nem fedezi fel az anyagi világ e törvényszerűségét, ha nem előzik ezt meg megfigyelései, tapasztalatai, az intenzív elmélyülés hosszú folyamata."

Ezután szükségét érzi annak, hogy túllépjen a hazai korlátokon, kereteken, s országhatárainkon túlra is tekintsen. Előbb elidőzik az Új Magyar Lexikon ellentmondásos megállapításainál, majd a Nagy Szovjet Enciklopédia 1972. évi VII. kötetéből idéz:

„A grafológia adatait felhasználják az emberek egyéni tulajdonságainak vizsgálata során a pszichológiában, a gyógyászatban és a kriminalisztikában mint a pszichológia és fiziológia, diagnosztika eszközét, más módszerekkel, például tesztekkel együtt."

Nem érdektelen ez az egybevetés. Arra mindenképpen jó volt, hogy jelezze szemléleti lemaradásunkat.

Ennek tudata serkenti arra, hogy ismeretterjesztővé váljon, vilá34

HEVESI NAPLÓ 1994. 3.